Néhány éve előálltak ugyan egy lehetséges magyarázattal, de a tudomány a mai napit nem adott választ rá.
Olyan jelenségről lesz szó, amit mindenki átérzett már. Ugyanis mindenkivel megtörténik legalább egyszer azt életében.
Amikor pedig megtörténik, akkor az ember egyszerűen nem tudja hova tenni a dolgokat, ugyanis az egész érthetetlen, megmagyarázhatatlan, már-már paranormális.
A déjá vu jelenségét a tudósok nagyon régóta vizsgálják, de nem jutottak még túlságosan sokmindenre a kérdésben.
Egy korábbi cikkünk is felvetette azt a lehetséges magyarázatot, mely azt ecsetelte, hogy maga a jelenség talán nem másnak a következménye, mint a párhuzamos világokból származó emléktöredékek átszivárgása.
Elméletben ugyanis a fizikai és kvantumfizikai modellek szerint létejöhetne hasonló információáramlás a két világ között, egy közös tudattal rendelkező „egyén”, lélek között.
Azonban egyelőre még nincsenek konkrét bizonyítékok a tudósok kezében, így a jelenség még mindig csupa rejtély.
Egyes kutatók úgy sejtik, hogy a déjá vu jelenségének nagyon sok köze lehet az univerzummal való szinkronicitásunkhoz.
2016-ban ugyan született egy tisztán tudományos teória arról, hogy az agy hamis emlékeket kreál, amik valahogyan bent maradnak a valódi emlékek között, és ez idézi elő a déjá vut, azonban ezt cáfolta egy későbbi kísérlet.
Ezen kísérlet keretében megpróbáltak mesterségesen hamis emlékeket kelteni a páciensekben, és előidézni a déjá vut. A jelenségek során – már amikor sikerült – egyáltalán nem mutatott aktivitást a memóriáért és az emlékekért felelős agyterület.
Vagyis a déjá vu továbbra is egy megmagyarázhatatlan anomália. A tudomány egy nyugtalanító fehér foltja, amiről csak elképzeléseink vannak.
A tudomány és a paranormális kutatások mosta felé kezdtek el kutakodni, hogy mennyire lehet köze a déjá vu jelenségének a szinkronicitáshoz.
A szinkronicitás jelenségét Paul Kammerer osztrák biológus kutatta első ízben, szigorúan tudományos módszerekkel. A valamilyen üzenetet kifejező egybeeséseket tisztán objektív, fizikai jelenségeknek tekintette.
Egyes teóriák szerint ugyanis a déjá vu egyfajta jele annak, hogy működik a szinkronicitás.
Eszerint a déjá vu előre jelzi, hogy szinkronicitás történik vagy történt az adott szituációval kapcsolatban, vagy az adott pillanatban, melynek részesei vagyunk, és melyet a tudatunk ily módon képes érzékelni.
Talán más univerzumok is léteznek, és ezen univerzumokban lévő énjeink ugyanúgy érzékelik az adott pillanatban ugyanazt, vagy nagyon hasonló eseményt, ezért születik meg a kollektív, közös tudatban – mely a dimenziókon és a világokon átívelő csatornaként van jelen – a déjá vu.
Akárhogyan is, még rengeteget kell kutakodnunk ez ügyben, és egyelőre nem valószínű, hogy a közeljövőben kielégítő magyarázatot találnak a jelenségre.
OSZD MEG másokkal is!