Ha az ExoMars következő küldetése, a Rover kísérlete sikerrel jár, akkor egy speciális módszerrel begyűjthető lesz a nem folyékony halmazállapotú víz is a Marson.
A Mars kolonizálása
A Mars meghódítására egyre több technológiai kísérletet tesznek az emberek és a NASA kutatói az elmúlt években. Rendre olyan technológiákat tesztelnek, próbálgatnak, amik közelebb vihetnek majd minket ahhoz, hogy meghódítsuk a Vörös bolygót.
Leghamarabb 6 éven belül, de legkésőbb 2030-ig embert küldhet Amerika a Marsra, és ez lehet az emberiség Mars kolonizálásának kezdete.
Később ugyanis nem állunk meg itt, és létrehozzuk majd az első mari városokon, kisebb telepeket, és megszületik majd az első, már a Marson született emberi generáció.
Rengeteg problémát kell még megoldanunk, többek között azt is, hogy a hosszú ideig tartó, Mars felé induló utazások alatt az űrhajósokat kellőképpen megvédjük az univerzum, és a nap gyilkos sugaraitól.
Be lehet gyűjteni a Marsi vizet
Az Európai Űrügynökség már a következő, 2020-as expedíciót tervezi, amelyben marsjáró robot léphet a vörös bolygóra. Ennek egyik feladata lesz, hogy megvizsgálja a Marson lévő vizet.
„A Marson jelenleg folyékony víz, amilyet mi is ismerünk, nem fordulhat elő, nem maradhat meg stabilan, mert túl kicsi a légnyomás és a hőmérséklet. Vagy meg van fagyva a víz, vagy pedig a légkörben van, vízpára formájában” – nyilatkozta a hírhez kapcsolódóan Pál Bernadett, mesterszakos csillagászati hallgató.
Más, neves szakemberek is ezen a véleményen vannak.
Ugyanakkor a víz mégis folyékony formában létezhet egyes helyeken, de ezek speciális körülmények között, adott évszakban kezdenek el elfolyni a hegyes lankák oldalán, erre talált is bizonyítékot 2 éve a NASA, melyet nagy sajtótájékoztató közepette jelentett be.
A Mars tele van t higroszkópos sókkal, amelyek képesek arra, hogy közvetlenül a légkörből megkössék a vízpárát.
Ez a felületükön nagyon vékony vízfilm-borítást képezhet, ha pont megfelelő a hőmérséklet és a páratartalom, így létre tudnak jönni egészen kis víztócsák, sós-vizes tócsák.
A jövő emberes Mars missziói számára hasznos lehet
Az ExoMars szonda landoló egységén található HABIT nevű svéd műszer kis kapszulákban sókat visz, amelyeken vizsgálni tudja a kicsapódási folyamatot, és ki tudja mutatni, ha megjelenik a vékony vízbevonat a sók felületén.
Ezt korábban egyetlen műszer sem tudta vizsgálni, így ha ez a kísérlet sikerrel jár, az óriási jelentőséggel fog bírni a jövő Marskutatás, és egyben a Mars kolonizálása, terraformálása szempontjából.
Arról van szó ugyanis, hogy így képesek lennénk begyűjteni a vizet a Marson. Ha ez a technológia használható lesz, mire megindul az első emberes misszió, komoly kockázatcsökkenést kell figyelembe venni, ugyanis lesz víz utánpótlásuk az asztronautáknak, és az első marsi telepeseinknek.