Feje tetejére állhat mindaz, amit a bolygók keletkezéséről tudunk!
Egy ifjú csillag körül négy Jupiter és Szaturnusz nagyságú gázóriás kering, hasonlót idáig nem sikerült ennyire fiatal rendszerben megfigyelni. Nemcsak a planéták együttese, hanem pályáik is igen furcsák: a napjától legtávolabb keringő bolygó ezerszer távolabb van központi csillagától, mint az ahhoz legközelebb eső égitest.
Ez pedig a rendszer kialakulását illetően számos kérdést felvet.
A csillag még csupán kétmillió éves, asztronómiai szempontból egy csecsemőnek számít. Hatalmas anyaglemez veszi körül, amely főként porból, valamint jégből áll össze.
Az ilyen képződményt szakszóval protoplanetáris korongnak nevezik, ebben jönnek létre a bolygók, a holdak, az aszteroidák és más csillagászati objektumok a csillagrendszer születése folyamán.
A tőlünk mindössze 500 fényévre található csillag (amit CI Tau-nak kereszteltek el) nem számít újnak a tudomány számára, már korábbról ismerik, mellette egy úgynevezett forró Jupiter – a szülőcsillagához rendkívül közel keringő masszív gázbolygó – járja „kozmikus táncát”.
A legújabb kutatásnak köszönhetően a gázóriásnak három, mostanáig ismeretlen testvérét is fel tudták deríteni.
Az eredményekkel kapcsolatban Cathie Clarke professzort, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézet munkatársát kérdeztük.
„A rendszerben elsőként megtalált bolygóra úgy leltek rá, hogy a gázóriás (annak gravitációs hatása – a szerk.) miatt csillagának pozíciója >>imbolygott<<: ez a Doppler-jelenség révén periodikus változásokat idézett elő a kibocsátott fény hullámhosszában” – mondta az Origónak Clarke. – „Saját kutatásunkban az Atacama sivatagban felépített ALMA (Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) nevű, számos rádióantenna együtteséből felépülő teleszkóppal alkottunk képet a csillagról.
A felvétel tisztán megmutatta, hogy a csillagot körülvevő korongban három sötét barázda van jelen, amit saját értelmezésünk szerint három, a központi csillagtól jóval távolabb eső planéta vájt ki.”
Clarke szerint a nagytömegű forró Jupiter pályája közelebb van a csillagához, mint a Merkúré a Naphoz. Ebben rejlik egyúttal az egyik legnagyobb rejtély is: miként kerülhetnek a csillaghoz közel hasonló gázóriások?
Rendkívül valószínűtlen, hogy ott helyben formálódnának”
– véli a csillagász.
Becslések alapján a csillagok egy százaléka körül keringenek forró Jupiter típusú óriások, legtöbbjük azonban több százszor idősebb a CI Tau-nál.
Kiemelt feladat lesz a jövőben további fiatal csillagok körül keringő forró Jupitereket keresni, és kideríteni, hogy akárcsak a CI Tau-nál, másutt is több óriásbolygó csatlakozik-e az ilyenfajta planétákhoz”
– vázolta a jövőbeni terveket Clarke.
Az eredményeket részletező publikáció az Astrophysical Journal Letters című csillagászati szakfolyóiratban jelent meg.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: Origo.hu