Az USA elképesztő technológiát jelentett be: ez mindent megváltoztathat.
Kompakt fúziós reaktort szabadalmaztatott az USA haditengerészete.
Áttörést történt az amerikai energia dominanciában? Egyelőre nem világos, hogy ez a szabadalom valóban monumentális tudományos áttörést jelent-e. Néhányan azt állítják, hogy ez csupán egy dezinformációs művelet, egy kísérlet arra, hogy zsákutcába juttassák Amerika versenytársainak kutatásait.
Felfutóban az USA kőolaj- és gáztermelése a Shale Gale-nek (kb. pala-robbanás) elnevezett gyűjtőfogalom miatt, ami alatt az unkonvencionális gáz és olajkitermelést, a vízszintes fúrást, a repesztéses olajbányászatot, és palagáz piacnyerését szokás érteni. Ez természetesen ösztönzi Donald Trump amerikai elnök energia dominanciáról szóló narratíváját és az a közelmúltban nem várt irányból, az Egyesült Államok Haditengerészetétől (USN) is támogatást kapott.
Az Egyesült Államok Haditengerészeti Tengeri-Légi harci Központjának Légijármű-osztálya (NAWCAD)ugyanis szabadalmat nyújtott be egy kompakt fúziós reaktorhoz (CFR) a múlt hónapban, amely állításuk szerint javíthat a hasonló „plazma-kontroll” technológiát alkalmazó Lockheed Martin Skunkworks CFR hiányosságain.
A kifinomult tervek mögött az Amerikai Haditengerészet rejtélyes kutatója, Dr. Salvatore Cezar Pais áll, aki utoljára a szobahőmérsékletű szupravezetők és egy gyanúsan UFO-szerű, „antigravitációs” technológiát alkalmazó repülőgép szabadalmaztatása kapcsán szerepelt a hírekben.
A minimum 23. századinak nevezhető katonai vonatkozású szabadalmakat zsinórban publikáló tudós rejtélyes alak. Dr. Paisnak nincs weblapja, Facebookja, Twittere, fényképe sehol. Ő Dr. John Doe, Dr. Who és Tony Stark egy személyben. A rákereshetetlen ember.
Ha mindez tudományos fantasztikumnak hangzik, az azért lehet, mert az is. A nukleáris fúzió, a napot működtető reakció, évtizedek óta a tudományos közösség illékony álma. Elméletileg egy fúziós erőmű szinte korlátlan mennyiségű tiszta, biztonságos energiát képes előállítani kis mennyiségű villamosenergia és egy marék hidrogénizotóp felhasználásával.
Mivel egy laborban nem lehet reprodukálni a csillagokban ható gravitációs erőt, a fúziós reakciót sem lehetséges tökéletes formájában létrehozni, de ez persze nem gátolja meg a tudósokat a próbálkozásban.
Az Egyesült Államok Haditengerészetének szabadalma azt állítja, hogy létrehozható ez a gigászi mennyiségű energia egy kompakt eszközben, forgó dinamikus fúzorok (plazma tároló eszközök) alkalmazásával, amelyek oly módon tartják a plazmát stabilan, hogy „utánozzák” a nap tömegét – jelentsen ez bármit is.
A szabadalom azt is állítja, hogy az így létrejövő fúziós reakció nettó energianyereséget eredményez (azaz több energiát bocsát ki, mint a rendszerbe jut), ami példa nélküli, első ilyen esemény lenne az ember alkotta fúziós (vagy bármilyen egyéb) reaktorok történetében.
Elméletileg Pais koncepciója egy gigawatt-tól (egymilliárd watt) 1 terawatt-ig (egy billió watt) képes teljesítményt előállítani, egy megawatt (egymillió watt) energia felhasználásával. Referenciaként vegyünk egy nagy atomerőművet, az körülbelül 1 gigawatt energiát termel, ami körülbelül 700 000 amerikai ház éves ellátásához elegendő.
Az energianyereség elérése, főleg egy kompakt készülékkel, óriási eredmény lenne nem csak az Egyesült Államok Haditengerészetének, hanem az egész bolygó számára. Ez a szén alapú gőzgép és a benzinüzemű belsőégésű motor felfedezéséhez hasonló technológiai forradalom lenne, csak több nagyságrenddel nagyobb energiával, ami ráadásul biztonságos és mentes a károsanyag kibocsátástól.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: raketa.hu