A felgyülemlett radioaktív hulladékot már nem sokáig tudják tárolni a tartályokban, melyek lassan betelnek. A kérdésre, hogy mi legyen a sugárzó hulladékkal, a japán kormány sem tud biztos választ adni, de már megszülettek az ötletek.
Pontosan hatvannyolc év telt el azóta, hogy elkezdte működését az első, elektromos energia előállítására képes próba-atomreaktor, az Experimental Breeder (EBR-1) Idahóban. Nem sokkal később megnyílt a szovjet AM-1 (Atom Mirny, vagyis békés atom) Obninskban, és ezzel hivatalosan elindult az emberiség az újfajta energia-előállítási módszer alkalmazásának útján. Mára 449 atomreaktor létezik a világban, és több tucat áll építés alatt, így a szám folyamatosan nő.
Ha azt gondolnánk, hogy egy emberöltőnyi idő elegendő volt ahhoz, hogy atombiztos megoldást találjunk a nukleáris hulladék kezelésének, vagy a balesetek következményeinek megoldására, csalódnunk kéne.
A szennyezőanyagok tárolása évszázadokra előretekintő terveket igényel, ilyen hosszú távra előregondolkodni, figyelembe véve a tárolóeszközök öregedését, a Föld mozgásait és a világ változásait, pedig rendkívül nehéz feladat. Ideális módszer, ha sugárzó anyagokról van szó, úgy tűnik, nem létezik. Egy-egy nukleáris katasztrófa bekövetkezése pedig olyan probléma elé állítja még a szakértőket is, melyre nehéz előre felkészülni.
Ezeket a tényeket támasztja alá a fukusimai atomerőmű baleset következményeinek kezelése is a japán kormány részéről, amely egy héttel ezelőtt adta ki hivatalos javaslatát a szennyező anyagok megsemmisítésének módjáról. Kétféle megoldást javasoltak: vagy a Csendes-óceánba engedik a szennyezett hűtővizet, vagy elpárologtatják.
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség már tavaly elkezdte sürgetni a kormányt, hogy minél előbb tisztítsák meg a megrongálódott atomerőművet, és szabaduljanak meg a felhalmozódott radioaktív hűtővíztől. A kereskedelmi és ipari minisztérium akkor öt javaslattal állt elő,
A város, ami azért nem semmisült meg, mert 74 éve borús volt az ég
A „szerencsés, mint Kokura” azóta is elterjedt mondás Japánban.
a már előbb is említett óceánba eresztés
elpárologtatás
tartályokban tárolás
földalatti tárolás
vagy a mélygeológiai rétegek közé való befecskendezés
A fűtőelemek illetve nukleáris üzemanyag eltávolítása még nagyobb fejtörést okoz, most december 27.-én döntöttek róla, hogy még öt évvel elhalasztják a munkálatokat, ami azt jelenti, hogy a kettes számú reaktor esetében legelőbb 2024-ben, az egyesben 2027-ben kezdik meg a lebontást. A halogatást a veszélyes körülmények indokolják, el szeretnék kerülni, hogy radioaktív por kerüljön a levegőbe.
De a maghűtésre használt vizet mindenképpen el kell távolítani belátható időn belül, mivel a létesítményt üzemeltető cég, a Tokyo Electric Power Company Holdings Inc. (Tepco) csak 1,37 millió tonna hulladék tárolására van felkészülve és azt is csak 2022 nyaráig tudja megoldani, pedig már most összegyűlt egymillió tonna szennyezett folyadék.
A hatalmas tartályok nem nyújtanak biztonságos menedéket a radioaktív anyagok számára, tekintve, hogy a szigetországban gyakori földrengések és cunamik, melyek Fukusima katasztrófáját is okozták, bármikor megismétlődhetnek, a víz pedig kiömölhet a megrepedt tárolókból. Hogy ennek ellenére, miért nem kerestek hamarabb megoldást, azt sokféle körülmény indokolja.
OSZD MEG másokkal is!
ForráS: raketa.hu