Brutális, masszív objektumra bukkant a NASA 13 milliárd fényévnyire!

2017. december 12., kedd




Tömege hatalmas, 800 milliószorosa a Napénak.

Egy a NASA-hoz köthető nemzetközi kutatócsoport valami olyasmire bukkant a világegyetem mélyén, mely megváltoztathat sok mindent a csillagászatban.

Soha ezelőtt még nem találtak ilyet, és újra kell gondolni mindazt, amit az univerzumról és annak létrejöttéről gondoltunk.

Az előzetes információk szerint nem másra bukkantak, mint egyfajta ősi energiaforrásra. Hihetetlen tömeggel rendelkezik, a 800 millió naptömeg ugyanis minden eddig megfigyelt objektumtól jóval nagyobb.

A számítások alapján a megfigyelt energiát és fényt az ősrobbanás utáni 690 millió évben bocsátotta ki az anomália.

A kvazár fénye 13 milliárd év utazás után érte el a Földet.

„Ez az egyetlen égitest, amit abból a korszakból megfigyeltünk. Rendkívül nagy a tömege, tulajdonképpen a nagyon korai világegyetemben nem kéne ilyennek léteznie. Egyszerűen nem volt még elég idős a világegyetem ennek a létrejöttéhez. Zavarbaejtő." - számolnak be a felfedező csillagászok.

"Ha egy nagy tömegű csillagból, mint magból kiindulva kiszámítjuk, mekkorára hízhat egy égitest a lehető leggyorsabb növekedést feltételezve, akkor sem kaphatunk 800 millió naptömeget ilyen rövid idő alatt. Ez irreális. Kell legyen tehát valamilyen más módja is a szupernagy tömegű fekete lyukak keletkezésének. Ám hogy pontosan mi lehet az, azt ma még senki sem tudja.”

Az anomália azonban nem csak a méretei miatt mond ellent az eddigi ismereteinknek, hanem azért is, mert akkor keletkezett, amikor a világegyetem még a változás szakaszában volt, közvetlenül az ősrobbanás után.

Ekkor az univerzum egyfajta "feles" állapotban volt. Létrejöttek az első galaxisok, és elkezdett az űr átlátszóvá válni, a rengeteg anyagtörmelék tisztulásával.

A világegyetem a keletkezésekor rettentő sűrű és forró volt, tele nagy energiájú részecskékkel. A gyors tágulás során azonban a gázok hűltek, és 380 ezer évvel az ősrobbanás után az addig egymástól független elektronok és protonok semleges hidrogénné álltak össze.

Ezt nevezzük a rekombináció idejének is.

Ekkor még kezdetben semmilyen fényforrás nem volt, így az univerzum nagyon sötét és sűrű volt.

Az is nagyon nagy rejtély, hogy a kvazárban miért mozognak ilyen nagy sebességgel a gázok.

A csillagászoknak és szakembereknek tehát alaposan feladja a leckét a felfedezett ősi, gigantikus feketelyuk.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány csillagászat univerzum világegyetem


Megtekintések száma: 15482





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet