​Csillagászok bizonyítékokat találtak arra, hogy az élet egyik legfontosabb összetevője a mélyűrben alakulhatott ki

2020. február 19., szerda




Az egyik legfontosabb összetevő, amely a DNS képződéséhez szükséges, és amely nagyon ritka az univerzumban, a mélyűrben jöhetett lére, derült ki az Európai Déli Obszervatórium legújabb kutatásából.

Az ALMA (Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) és az Európai Űrügynökség Rosetta szondája segítségével az csillagászok nyomon követték a foszfor útját a csillagképző régiókból az üstökösökig. 

Az ALMA segítségével az csillagászok meg tudták határozni, mikor képződnek olyan foszfor molekulák, mint például a foszfor-monoxid.

A foszfor akkor képződik, amikor csillagok jönnek létre

A megfigyelések azt mutatták, hogy a foszfortartalmú molekulák akkor alakulnak ki, amikor a hatalmas csillagok képződnek. A hatalmas fiatal csillagokból áramló gázok üregeket hoznak létre a csillagközi felhőkben. 

Ezeknek az üregeknek a falán pedig foszfor molekulák képződnek. A csillagászok azt is felfedezték, hogy a foszfor-monoxid a legelterjedtebb foszfort hordozó molekula ezen üregek falaiban.

Ezután az csillagászok a csillagképződés és az üregfalak összeomlása után követték a foszfort hordozó vegyületek nyomát. Egy Jupiter körüli üstökösben megtalálták a molekulát, amely arra utal, hogy az üstökösök hozhatták a Földre a DNS kulcselemeit.

"A foszfor elengedhetetlen az élethez, amint azt tudjuk," - mondta Kathrin Altwegg, a tanulmány szerzője a kutatás eredményeit bejelentő sajtóközleményben. "Mivel a üstökösök valószínűleg nagy mennyiségű szerves vegyületet szállítottak a Földre, a 67P üstökösben található foszfor-monoxid erősítheti az üstökösök és a földi élet közötti kapcsolatot."

Noha a foszfor nem gyakori az univerzumban, az élet szempontjából rendkívül fontos. Ez tartja össze az összes nukleotidot, amelyből kialakul a DNS.

"Az élet körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg a Földön, de még mindig nem ismerjük azokat a folyamatokat, amelyek ezt lehetővé tették," - mondja Víctor Rivilla, a kutatás vezető szerzője.

"Az ALMA és a Rosetta adatok kombinációja egyfajta kémiai szálat derített fel a csillagképződés teljes folyamata során, amelyben a foszfor-monoxid játszik domináns szerepet."

A csillagászok az eredményeiket a Királyi Csillagászati Társaság havi folyóiratában tették közzé. 

OSZD MEG másokkal is!

Forrás: Ujvilagtudat

tudomány rejtély


Megtekintések száma: 25893





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet