Dél-Amerika földjeiben óriási, több méteres földigiliszták élnek?
Dél-Amerika földjeiben óriási, több méteres földigiliszták élnek?
Rengeteg érdekes, forrás nélküli fotó kering az interneten óriási, több méteres gilisztákról, melyeket állítólag Dél-Amerika vidékein készítettek. Mi az igazság a gigantikus lények mögött?
Dél-Amerikai egyes vidékei még ma is eléggé eldugottak ahhoz, hogy érintetlenek legyenek. Az érintetlenséget arra értjük, hogy ember talán még soha nem járt azokon a helyeken, vagy nem bolygatta meg a természet rendjét.
Az Amazonas nagyon mélyre nyúló, még fölfedezetlen részein ma is élnek felfedezetlen fajok, méghozzá tucat számra.
Sok legenda kering errefelé óriási kígyókról, például emberevő anakondákról, pumákról és tigrisekről. A filmművészetben is gyakran megjelenik az Amazonas, ugyanazokkal a frázisokkal: ismeretlen fajok, óriási kígyók, sűrű, és áthatolhatatlan dzsungelek.
Sok legenda kering arról, hogy Dél-Amerika egyes vidékein, és esőerdeiben olyan lények élnek a föld alatt, melyek a szokottnál is gigantikusabb méretűre nőttek.
Az utóbbi években például felütötte a fejét, hogy óriási, fél, vagy akár egy méteres hosszúságot is elérő földigiliszták, és hasonló giliszták, férgek élnek a talajban. Ezeket a szóbeszédeket képek, és különféle felvételek erősítették meg.
Azóta számtalan kutató és biológus eredt többek között az Amazonas és Bolívia dzsungeleinek mélyére, hogy a végére járjon a mendemondáknak, ezekről a termetes gilisztákról.
Találtak már szép, és nagyon méretes példányokat több pontján a világnak, azonban sehol nem voltak ezek 60-70 centiméternél hosszabbak.
A Dél-Amerikai vidékeken azonban a képek tanulsága szerint a fél méteres, sőt, a méteres egyedek sem ritkák. Ezek a giliszták már 5-10 centi vastagságúak is lehetnek.
Amerika valaha tudományosan megmért, és hivatalosan elismert földigilisztáját annak idején Oregon államban találták meg. Ez majdnem egy méteres hosszt jelent.
Az Amazonas dzsungeleiben azonban még ennél is termetesebb giliszták és férgek élhetnek. Sokak szerint azért, mert bár ma már nem érintetlen ez az ökológiai buborék, mégis egyfajta lerekesztett, zárt rendszerként működött, mely el volt szigetelve évezredeken át a többi rendszertől.
Éppen ezért olyan élővilág alakult ki itt, ami inkább a Föld korai élővilágát tükrözi, mintsem a modern Föld faunáját.
Pontosan ez az az ok, amiért úgy tartják, hogy az Amazonas képes lehetett olyan fajokat fenntartani a sűrű dzsungelek között, melyeknek máshol már rég ki kellett volna pusztulniuk.
Kicsit Afrika egyes dzsungeleire hasonlít, melyek menedéket nyújthattak még akár egyes dinoszaurusz fajoknak is, bár ezen elméleteket kevés biológus osztja, de elméletileg még ma sem kizárt.
Talán az óriási giliszták rejtélye is sok kérdést tartogat a tudomány számára, de merész lenne azt állítani, hogy nincs alapja a mendemondáknak. Tényleg óriási példányok élnek Dél-Amerika még érintetlen, emberi tevékenységtől kevésbé fertőzött helyein.
Némelyik egyed fél méteres, de van, hogy a vastagságuk haladja meg az eddig mért legvastagabb értéket. Különösen nagy méretükre nincs egyelőre olyan komolyan vehető magyarázat, melyet a tudósoknak sikerült is volna alátámasztaniuk.
Sokak szerint a talajban kell keresni az okokat, például abban, hogy Dél-Amerika talaja egyed vidékeken nagyon gazdag tápanyagban, és 30%-kal több ásványi anyag és nyomelem is lehet a földben, mint a világ más pontjain.
Azt egyetlen giliszta fóbiás kalandornak sem javasoljuk, hogy sátrat verjenek Dél-Amerika elveszett dzsungeleiben, mert ha véletlenül nem falja őket fel semmilyen vadállat, akkor éjszaka kígyó méretű
rejtély rejtélyek állatvilág rekordok
Megtekintések száma: 48103
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
