Olyan dologra bukkantak, amire azelőtt nem volt példa. Az emberiség és a modern régészet már talált egyet, s mást, de a mostani lelet az valami egészen más.
Egy 100 millió éves, Mianmarból előkerült borostyánban ugyanis olyasmit pillantottak meg, ami maga a csoda.
Virágokat őrzött ugyanis meg az időtlen anyag. Soha azelőtt nem találtak még ennyire épen maradt, ilyen régi növényeket.
Ezzel betekintést nyerhetnek a kutatók abba, hogy milyen virágok és növényzet burjánzott a dinoszauruszok idejében. Sokan azt kérdezik, hogyan kerülhettek bele a virágok a borostyánba?
Nos, az állatok ágakat törhettek le, emiatt a virágok egy araukária gyantás kérgére hullhattak. A gyanta később megszilárdult, így borostyánként őrizte meg a leleteket. Az araukária fák a kaurifenyőkkel állnak rokonságban, melyek ma Új-Zélandon és Ausztráliban találhatóak, a kaurifenyők pedig egyedi gyantát termelnek, amely ellenáll a mállásnak.
Az ősi virágok megdöbbentően parányiak. Ez azért is furcsa, mert a dínók idejében, és azt megelőzően óriásiak voltak átlagban a rovarok. Csak idővel, az evolúció során alakultak át, és kaptak sokkal kisebb „méretet”.
A virágok mérete egész pontosan alig 3-4 milliméter. Elképzelhető, hogy léteztek nagyobb virágok is abban az időben, de ezekről egyelőre nincs bizonyítható nyom.
A borostyán olyan jól konzerválta a leleteket, hogy gyakorlatilag a leszedés utáni pillanatokat láthatjuk viszont.
A virágok egy korábban ismeretlen fajtól, a Tropidogyne pentapterától származnak, amely a Cunoniaceae családba tartozott. Az élőlény formája és erezete a mai Ausztráliában és Pápua Új-Guineában előforduló Ceratopetalumokéra emlékeztethetett.
Annyi már bizonyos, hogy az ősi szuperkontinens, Gondvána feldarabolódása előtti növényekről lehet szó.
A lelet nagyon fontos mérföldkő, és óriási jelentőséggel bír, általuk megismerhetik a kutatók az ősi Föld flóráját.
OSZD MEG másokkal is!