Nem akármilyen felfedezést tett az amerikai űrügynökség. Ez mindent megváltoztathat, amit a kozmosszal kapcsolatban tudtunk és gondoltunk…
A NASA az eredményeket közzétéve elmondta, hogy egy kozmikus hidrogénfal húzódik a Naprendszer peremvidékén túl.
A hidrogénfal a Naprendszerünk külső határán helyezkedik el.
Ez az a hely, ahol a napszél által keltett buborék már nem elég erős ahhoz, hogy megállítsa a belső régióba nyomuló csillagközi anyagot, ami így ebben a térrészben gyűlik össze.
A jelenség miatt egy jól kivehető határfelület képződik.
Az egyik térfélen a még elegendő erejű napszél fejti ki hatását, és tartja távol az intersztelláris matériát, a másik oldalon pedig a csillagközi anyag foglal helyet, ennek egy jelentős részét teszi ki a hidrogén.
A NASA szerint a Plutót 2015-ben meglátogató New Horizons űrszonda műszereinek sikerült „meglátniuk” ezt a határvonalat, egészen pontosan azt a plusz ultraibolya-sugárzást, amit az űrbéli fal kibocsát magából.
Hasonló jelet fogott 1992-ben a két legmesszebbre jutó űreszköz, a Voyager-1 és -2 is.
E két utóbbi – még az 1970-es években felbocsátott – műhold még nem volt azonban eléggé fejlett ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani, a kutatóeszközök valóban a fal sugárzását észlelték-e.
Az eredményről a kutatók a Geophysical Research Letters című tudományos folyóiratban számoltak be.
OSZD MEG másokkal is!