A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker abból a célból lett létrehozva, hogy megőrizze az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófa esetén. Most megnézheted, hogyan épül fel, és milyen belülről.
Léteznek helyek, melyeket azért hoztak létre, hogy utolsó megmaradt menedékként szolgáljanak arra az esetre, ha valamilyen okból minden elpusztulna, amit ismerünk.
Ilyenek az amerikai filmekből ismert hatalmas óvóhelyek, ahová a világ, és a kormány fontos tagjait menekítik, ha beüt egy globális katasztrófa.
Ilyenek továbbá a tömegek számára elkészült hatalmas földalatti csarnokok is, melyek szintén arra az esetre készültek el, ha baj történne. Ezen óvóhelyek nagy része a hidegháborús időszak alatt készült el, ugyanis akkoriban nagyon tartottak egy esetleges nukleáris katasztrófától.
Azonban a hidegháború ide vagy oda, ezek az óvóhelyek, titkos raktárak bármikor jól fognak jönni a jövőbe, ha valóban bekövetkezik.
Létezik egy hatalmas magtár, ahol a világ szinte összes élelmiszeréhez szükséges növények magvait tárolják vész esetére. Az egészet még 1984-ben létesítették a skandináv országok, egy elhagyatott szénbányában.
Pontosabban magát a szénbányát alakították át, hogy egy óriási, szupertechnológiával felszerelt magtár jöhessen benne létre.
Később ezt a magtárat, és annak tartalmát helyezték át a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerbe, mely végül 2008-ban nyílt meg.
A létesítmény a Nyugati-föld – Spitsbergen – szigeten, 120 méter mélyen egy homokkőhegy gyomrában kap helyet. A sziget mentes a tektonikus mozgásoktól, és a permafroszt eleve biztosít bizonyos fokú hűtést a komplexum számára.
A magok a lehető legnagyobb biztonságban vannak, és szinte nincs olyan természeti csapás, vagy globális kataklizma, mely hozzájuk tudna férni, vagy meg tudná semmisíteni őket.
A magokat tároló kamrákat ugyanis egy méter vastag, megerősített betonfalak, légkamrák és nyomásálló ajtók védik.
Ráadásul a helyválasztás sem véletlen, ugyanis a magbank 200 év múlva még a legpesszimistább forgatókönyv szerint is a tenger szintje fölött lesz. Atomháború, vagy világméretű járványok esetén, és azok után lehetőséget biztosat majd ez a magtár, hogy az összes élelmiszernövényt ki lehessen újra tenyészteni.
Gyakorlatilag újra lehetne belőle kezdeni a mezőgazdálkodást, még akkor is, ha a Földön minden elpusztul.
Az akár 3 millió mag befogadására is alkalmas létesítmény gyűjteményét a Global Crop Diversity Trust gondozza jelenleg. Az egész komplexum automatizált, azaz nincs szükség semmilyen emberi felügyeletre.
A magokat −18 °C hőmérsékleten tárolják, így akár évszázadokon keresztül megőrizhetőek.
Mi csak remélni tudjuk, hogy valójában soha nem fog arra kényszerülni az emberiség, hogy ezt a magtárat használnia kelljen.