​Ebből a vírusból lehet a következő világjárvány

2020. július 2., csütörtök




A sertésinfluenza egy új változatát azonosították Kínában, a vírus emberekben is képes replikálódni, de emberről emberre még nem terjed. A következő lépés, hogy a gyorsan és folyamatosan mutálódó vírusnak kialakuljon ez a változata is: ha senki nem lép közbe, csupán idő kérdése, hogy ez mikor történik meg.

Miközben a világ egyik fele még aktívan küzd az új koronavírussal, a másik pedig a második hullámra készül, újabb kórokozót azonosítottak, amely az utolsó előtti lépésnél tart, hogy az emberiségre rúgja az ajtót. Laikusként legalábbis nehéz másképp értelmezni a rangos tudományos folyóirat, a PNAS hasábjain megjelent kutatás eredményeit, miszerint a sertésinfluenza egy új változatát már emberekben is kimutatták.

A helyzet azért nem olyan ijesztő, mint amilyen aggodalom nyilván eltöltheti a kívülállót a SARS-COV-2 eddigi tapasztalatai alapján. Sőt, Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa szerint az új vírus azonosítása valójában jó hír,

mert időben történt, ezért még visszafordítható a küszöbről.

Az utolsó előtti lépés

Kezdjük az elején. Kínai tudósok az influenzavírus H1N1 törzsét vizsgálták sertésekben, amelynek ugyancsak disznókból származó egyik változata (H1N1/09) 2009-ben világjárványt okozott. Munkájuk eredményeként pedig kimutattak egy új típust, a G4-et. Az elmúlt években több kínai tartomány vágóhídján összesen 30 ezer sertésből vettek mintát, ezek alapján úgy vélik, az új vírus 2016 óta domináns az állományokban.

Mi ezzel a baj? Az, hogy a G4 fertőző- és alkalmazkodóképessége magas, az emberekhez hasonló tüneteket produkáló vadászgörényeknél a lefolyása súlyosabb, mint más hasonló vírusok esetén.



Ami még rosszabb, hogy képes replikálódni emberi sejtekben, a vágóhídi dolgozók tíz százaléka át is esett a fertőzésen.

Magyarán adott a sertésinfluenza egy új formája, amely már átjut állatról emberre, megvan a „képessége”, hogy aktívan terjedjen, de az utolsó lépést még nem tette meg: ember embernek nem, vagy még nem elég hatékonyan tudja átadni.

X-betegségek

A WHO 2018-ban vette fel a különös figyelmet igénylő, potenciálisan világjárvánnyal fenyegető betegségek listájára az úgynevezett X-kórt, ami így önmagában csak elméletben létezik.

Ezek azok a ma még ismeretlen kórokozóktól származó betegségek, amelyek adott esetben hatalmas egészségügyi és gazdasági károkkal járó pandémiát idézhetnek elő

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor, és hozzáteszi: legaktuálisabb példája éppen a COVID-19.

Az Egészségügyi Világszervezet támogatásával világszerte sok helyen folyik az „X-betegségek” felkutatása, és természetesen vannak olyan priorizált vírusok és víruscsoportok, amelyeket semmiképp nem szabad szem elől téveszteni, mint például a koronavírusok vagy a sertésinfluenza.

Ennek keretében azonosították most kínai kutatók a G4-et, és felfedezésük jelentőségét főleg a SARS-COV-2 árnyékában nem lehet túlértékelni: egy újabb világjárvány kitörése éppen most, nagyon súlyos, beláthatatlan következményekkel járna az egész emberiség számára.

Idő kérdése

Ám esetünkben erről még szó sincs. A megvizsgált emberek szervezetében kimutatták az új vírusra specializálódott antitestet, ami azt jelenti, hogy immunrendszerük találkozott már vele, ám arról nem árulkodik, hogy mikor és milyen tünetekkel vészelték át az influenzaszerű megbetegedést. Emberről emberre nem terjed, vagyis sem helyi, sem szélesebb körű járványt nem okozhat, de a virológus megerősíti: az utolsó pillanatban vagyunk.

A következő lépés, hogy a gyorsan és folyamatosan mutálódó vírusnak kialakuljon ez a változata is. Ha senki nem lép közbe, csupán idő kérdése, hogy mikor történik meg.

Ilyenkor a hatóságok térfelén pattog a labda, és bizony nincsenek irigylésre méltó helyzetben, mert pusztán virológiai szempontból drasztikus intézkedésekre lenne szükség. Először is rögtön be kellene zárni minden sertéstelepet és vágóhidat, ahol az új vírus megjelent. Amennyiben továbbra is szabadon „ugrál” állatról emberre, nem tudhatjuk, hogy a tizedik vagy a tízezredik gazdaváltásnál, de egyre valószínűbben kialakulhat az emberek között is terjedő változat.

Hasonlóan fontos lenne a kutatások folytatása, intenzívebbé tétele, sőt akár a vakcinafejlesztés megkezdése, ám ilyesmire nyilván senki nem áldoz, amíg nem ég a ház.


Megtekintések száma: 23495





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet