Egy ismeretlen emberfajta DNS-ét fedezték fel: előző emberiség nyomai a Földön?

2020. február 18., kedd




A homo sapiens egy távoli őse...? Egy eddig ismeretlen humanoid élőlény?

Sokáig fennmaradhatott, mert a vele való kereszteződés időpontját mindössze 50 ezer évvel ezelőttre teszik.

Genetikai nyomait azonosították egy egymillió évvel ezelőtt Nyugat-Afrikában élt emberszerű fajnak, amelyet felfedezői, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) antropológusai csak szellemnek neveznek, hiszen még soha nem bukkantak valódi maradványaira.

Valódi maradványok helyett a kutatók DNS-darabjaikra a Nyugat-Afrikából származó élő emberek genomjában bukkantak.

A felfedezést ugyanaz a kutatócsoport tette, akik a neandervölgyi és a gyeniszovai ember genomjának szekvenálásában is szerepet vállaltak.

E fajok nagyjából 600 ezer évvel ezelőtt váltak le a modern ember fejlődési vonaláról, majd tőlünk függetlenül elvándoroltak Eurázsiába - írja a New York Times.

Ott kettéváltak, a gyeniszovaiak mentek keletre, a neandervölgyiek nyugatra. 



A Homo sapiens is megérkezett Európába, és itt keveredett mindkét rokon fajjal. 

Ennek megfelelően a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genom maradványai ma is megtalálhatók bizonyos népcsoportokban.

A UCLA kutatói a modern emberi, a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai genomban rejlő változatosságot elemezték, amihez több különböző mai népesség génkészletét vették alapul. 

Úgy találták, hogy egyes nyugat-afrikai népcsoportok (például a nigériai jorubák, illetve a Sierra Leone-i mendék) genomjában vannak olyan részletek, amelyek egyetlen másik elemzett embercsoportéban sem találhatók meg.

Ez a faj egymillió éve vált le a H. sapiens, a neandervölgyi és a gyeniszovai ember fejlődési vonaláról. 

Viszont jó sokáig fennmaradhatott, mert a vele való kereszteződés időpontját mindössze 50 ezer évvel ezelőttre teszik.

"Ebből világossá vált számunkra, hogy [az emberi evolúció] nem volt olyan egyszerű történet" 

– nyilatkozta a New York Timesnak Sriram Sankararaman, a tanulmány egyik szerzője.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány történelem


Megtekintések száma: 7491





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet