Egy különös gravitációs anomália borzolja a világ kedélyeit: senki sem tudja, mi lehet!
Egy különös gravitációs anomália borzolja a világ kedélyeit: senki sem tudja, mi lehet!
A precízebb gravitációs mérések óta tudjuk, hogy bolygónk távolról sem nevezhető gömbnek. De ez még nem minden. Bizarr rejtélyt tártak a világ elé...
Ennek oka egyrészt a tengelyforgásból eredő kissé lapított forgásellipszoid alak, másrészt, mert eltérő tömegek vannak a Föld mélyén, s emiatt ezek eltérő gravitációja is torzítja a geometriailag ideálishoz képest az alakját. Az ideálist úgy kell elképzelni, mintha a teljes bolygót óceán borítaná, s annak a felszíne fogná körbe magát az ellipszoidot.
A Föld valós alakját geoidnak hívjuk, s valójában a tengerszint feletti magasság mérése is ennek a meghatározott határvonalától történik, nem magától a tenger szintjétől. A geoid alakjának műholdas mérés szerinti meghatározásából született animáció látványosan érzékelteti az eltérést a bolygónk valós alakjában.
Az gravitációs anomália lehet pozitív, vagy negatív, attól függően, hogy milyen irányban tér el az ideálistól a geoid alakja az adott ponton. A legnagyobb ilyen torzulást az Indiai-óceán alatt találjuk, itt -106 méterrel tér el a bolygónk a szabályostól, vagyis hatalmas tömeg hiányzik innen.
Egy indiai kutatócsoport 2018-ban mérőberendezésekkel felszerelt hajóval igyekezett az anomália helyszínére, hogy olyan vizsgálatokat végezzenek, amelyeket nagy távolságból nem lehetséges.
Vannak ugyan elméletek az anomáliára, de ezeket igen távoli mérőállomások szeizmikus adataiból, illetve a földköpeny áramlási modelljei alapján állították fel. Elképzelhető, hogy a köpeny-mag határon fennálló szerkezeti hullámzás okozza, de az is, hogy a felső köpenyben lévő anomália a felelős, esetleg a mélyben rekedt, korábban leszakadt és lesüllyedt kéreg-töredékek. A jelenleg legvalószínűbbnek tűnő elmélet szerint a sekély kéreglemez-mozgásokkal kissé összekapcsolódó alsó köpenyi konvekció lehet az oka.
A szeizmikus tomográfia és az ennek alapján készülő modellezés új megközelítésbe helyezi az Indiai-óceán gravitációs anomáliáját: az Afrika déli része alatt található, szeizmikus sebességeltérések alapján jól ismert mély köpenycsóvából eredő, kis sűrűségű köpenyanyag „dől” északkeletnek, s ez pont az Indiai-óceán anomáliája alatt végződik.
Ez kb. 300-900 km mélységben található, s a mozgása az indiai kőzetlemezével függhet össze. Olyan elmélet is van, amely a geoid-anomáliákat általánosságban a kőzetlemezek belsejében lévő deformációs zónákhoz köti, szintén a köpeny konvektív áramlásaihoz kapcsoltan.
Számos elmélettől függetlenül az anomália többféle forrásból eredő tömegeltérés megnyilvánulása is lehet, ennek megértéséhez pedig elengedhetetlen, hogy mind a nagy léptékű, mind a helyi szeizmikus sebesség-eltéréseket alaposan felmérjék.
Az indiai kutatócsoport a 2018-as útja során olyan szeizmométereket helyezett el az óceán fenekén, amelyeknek az adatai segítségével talán pontot lehet tenni az anomáliával kapcsolatos történet végére.
Elsőként 17 mérőeszköz került az óceán fenekére, ezek nagy hullámhossztartományban rögzítik a szeizmikus eseményeket egy éven keresztül.
Az eszközöket a mintegy 3000 km átmérőjű gravitációs anomália területének középpontjából annak déli széléig helyezték el, nagyjából 100 km távolságban egymástól. Ezek mérési adatai alapján már részletesebben fel lehet térképezni a köpeny szerkezetét az anomália alatt, s remélhetőleg az is kiderülhet, hogy miben különbözik ez az anomália a világ többi részén lévőktől.
Amikor az indiai szubkontinens lemezdarabja levált a Gondwanáról és északnak indult, elkezdett bezáródni a Tethys- és felnyílni az India-óceán, ezen egészen komplex folyamat során számos lehetőség adódott arra, hogy óceáni kéregtöredékek süllyedjenek a köpeny aljába.
Ha a Tethys töredéke az indiai lemez alá csúszva került a mélybe s ott „beragadt”, arra a szeizmikus jelek utalni fognak, s kiderül, hogy valóban van-e ennek köze a gravitációs anomáliához.
A kihelyezett mérőeszközökkel azonban nemcsak az anomáliát vizsgálók, hanem sokkal több terület kutatói is adatokat nyernek, azonban erre 3 évet várni kell majd, ennyi idő elteltével teszik nyilvánossá a mérési adatokat az indiai kutatók.
OSZD MEG másokkal is!
Megtekintések száma: 79712
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
