Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság
Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság
Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, a hajdani Mittani Birodalom részét képező, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen.
A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.
A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van.
Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett.
“Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.
A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek.
Az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.
A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.
Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától.
A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén.
A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.
“A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben” – emelte ki Haszan Ahmed Kaszim kurd régész. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
OSZD MEG másokkal is!
Megtekintések száma: 24714
Szólj hozzá Te is a cikkhez
Ez is érdekelhet
