Egyiptomban a fáraók számára épített rituális célú naphajóknak fém alkatrészeik is voltak. Bizonyíték arra, hogy csúcstechnológiát birtokolhattak?
Szenzációs lelet mutathatja, hogy Egyiptom népe mennyire magasan fejlett volt, és hogy a korukat már akkoriban is jócskán meghaladták.
A kutatók a gízai Nagy Piramis – más néven Kheopsz piramis – melletti ásatásokon találták meg egy fából épült naphajó egy darabját, amelyhez egykor kör- és u-alakú fémdarabok kapcsolódtak.
A naphajókról nem gondolták, hogy lehettek fém alkatrészeik, de a jelek szerint erről van szó. Ez pedig újra és újra felveti az idegenekkel való kapcsolatot, és az ősi tudás kérdését.
Ugyanis Egyiptomról nem véletlenül mondják azt, hogy birtokában volt egy ősi tudásnak, mely nem volt más, mint egy szupertechnológia, amit az égi istenek adtak át.
Ugyanis rengeteg írásos emlék maradt fenn, melyek arra utalnak, hogy nem csak lézeres technológiát, de elektromosságot is használtak, holott ezeket csak a modern évszázadokban fedeztük fel.
De mik is voltak pontosan ezek a naphajók? És miért ilyen fontosak?
A naphajók olyan rituális szállítóeszközök voltak, amelyeket a fáraók temetési szertartásaihoz használtak, és az uralkodó sírja mellett temették el őket. Az archeológusok úgy vélik, a naphajó szolgálhatott arra, hogy a fáraó lelkét az égbe vigye, egy másik nézet szerint a túlvilágon való utazásához készíthették őket.
Sokan gondolják úgy, hogy ezek a naphajók valójában egy űrhajó Földi ábrázolásai lehetnek. Régen, amikor az istenek – azaz az idegenek – a Földön éltek, éz égbe távoztak a nagy fáraók, egy szerkezet segítségével.
Azonban mikor a Földet elhagyták a kozmosz messzeségébe továbbálló idegenek, az emberek ezt a rituálét saját eszközökkel helyettesítették, mert bár nagyon fejlettek voltak, ahhoz még nem eléggé, hogy hasonló repülő szerkezeteket alkossanak.
Ezért az űrhajót fém alkatrészekkel teli hajóra cserélték, egyfajta szimbolikával.
A fém alkatrészek Hufu fáraó második naphajójának egy darabjához, egy nyolc méter hosszú, 40 centi széles, négy centi vastag fadarabhoz tartoztak. Az u-alakú fémek Josimura Szakudzsi japán egyiptológus szerint evezőtartók voltak, amelyeket azért szereltek fel, hogy a fa evezők ne súrlódjanak a fa hajótesthez.
A Nagy Piramis közelében folytatott ásatásokon eddig hét naphajót tártak fel a régészek. Hufu hajóit két különálló gödörben fedezték fel 1954-ben a Nagy Piramis keleti és déli oldalán.
A naphajókról azt is beszélték, hogy nem csak, hogy űrhajók korabeli „lenyomata” volt, hanem idővel az egyiptomiak képesek voltak olyan napenergiával működő elektromos repülő szerkezetek létrehozására, mellyel megelőzték több ezer évvel a korukat.
Ezek a szerkezetek azonban nem voltak elég stabilak, gyakran elromlottak, és ne tudtak hosszabb távot megtenni néhány kilométernél. Azonban a létrehozott technika már akkor is sok-sok ezer évvel előrébb járhatott náluk.
Az egyiptomiakkal kapcsolatban számtalan rejtély áll még fenn, melyet nem sikerült megfejteni. A világ folyamatosan próbálja a piramisok titkát feltárni, és azt, hogy hogyan, és miért lett kiválasztott nép az egyiptomi nép, melynek az idegenek csaknem a teljes tudásukat átadták.