A koronavírus elleni védőoltással valamennyi szakértő szerint megállítható lenne a járvány, de legalábbis óriási előrelépés lenne a tömeges elterjesztése.
Éppen ezért többekben felmerült már az, hogy miért nem teszik kötelezővé.
Nemrégiben a Magyar Orvosi Kamara egyik titkára nyilatkozta azt, hogy szerinte “belefér”, hogy kötelező oltás legyen belőle Magyarországon.
A szakmén belül számos feltétele van annak, hogy egyáltalán felmerüljön egy – bármilyen – oltás bevétele a kötelezően beadandó védőoltások közé.
Ugyanakkor Müller Cecíliát is megkérdezték a témában és meglepő válaszokat és információkat adott.
Tényi István, egykori fidesz-tag fordult ezzel a levéllel a tiszti főorvos asszonyhoz:
Kérem, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország Kormánya fontolja meg, hogy egyes munkakörökhöz, és/vagy életkorhoz kötötten legyen kötelező a koronavírus-oltás.”
Erre egyébként jogi lehetőség lenne is – mármint, hogy egy oltás bekerüljön a kötelező védőoltások közé. Tényi meg is indokolta az Alaptörvény, illetve korábbi alkotmánybírósági határozatok alapján.
Dr. Müller Cecília szakmai válaszában az áll, hogy a védőoltások, csakúgy, mint más egészségügyi bevatkozások esetén tudományos alapossággal ki kell vizsgálni, hogy a beavatkozás milyen kedvező eredménnyel járhat, mi a kockázata, illetve teljesülnie kell annak az elvnek is, miszerint a beavatkozás kockázata kisebb legyen a beavatkozás elmaradásával járó kockázatnál.
Ennek megállapítása tudományos kérdés, a beavatkozás egyénre szabott alkalmazása pedig orvosi kérdés – áll Müller Cecília levelében, kiemelve, hogy ezeket a dolgokat nem lehet jogi kérdésként kezelni.
“Számos kérdésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok, evidenciák.”
A levélből kiderül, nem ismert pontosan, hogy:
A betegség átvészelése mennyi ideig nyújt védettséget.
Ezt a védettségi időtartamot mennyire befolyásolja a páciens meglévő alapbetegsége, életkora, egészségügyi állapota.
Nem ismert pontosan, mennyire befolyásolja a védettséget, ha tünetmentes volt a fertőzés.
“A fentiekből következik, hogy egyelőre nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a védőoltás után mennyi ideig tart majd a védettség.”
áll a tisztifőorvos levelében.
Vagyis, “lefordítva” a tisztifőorvos levelét: amíg nem tudunk még többet a vírusról, az ellene készült vakcinákról és azok hatásairól, és amíg önként nem oltatta be magát megfelelő számú ember ahhoz, hogy elég tapasztalatot lehessen összegyűjteni róla, addig nem lehet a kötelező oltások közé bevenni a koronavírus elleni vakcinákat, mint ahogy bármely más betegség elleni vakcinát sem.
Eddig 10-15 éven át gyűjtötték egy új hatóanyag engedélyeztetése, és bevezetése előtt az adatokat, önkéntesek vettek részt a tesztelésben különböző kockázati csoportokból, és a tudományos tevékenységhez való személyes hozzájárulásukért cserében anyagi ellenszolgáltatást kaptak.
A döntéshozatalnak alapvetően két fő útja van, és mindkettőnek megvan a maga ideje, és helye. Kérdés, hogy mennyi idő áll rendelkezésre, mekkora anyagi forrás, továbbá, hogy milyen következményei lehetnek egy hibás döntésnek…