Régóta köztudott, hogy az élelmiszerek nagy részében használt tartósítószerek károsak. Ennek ellenére az egészségügyi szervezetek és az élelmiszer-vizsgálati hatóságok soha ne vizsgálták meg ezek hosszú távú hatásait.
Ma már rengeteg kutatás egyre inkább azt mutatja, hogy az élelmiszerekben előszeretettel használt tartósítószerek és vegyi anyagok hosszú távon komoly kockázattal járnak az emberek számára.
Nem csak egészségünket rombolják, de egyes friss tudományos kutatások már azt pedzegetik, hogy akár genetikai mutációkat is előidézhetnek, azaz születendő gyermekeink, unokáink szenvedhetik meg a rengeteg általunk elfogyasztott tartósítószer hatását.
Veszélyesek a tartósítószerek?
A tartósítószerek elleni harc azóta kezdődött el, hogy először megjelentek a különféle stabilizátorok és egyéb mesterséges vegyi anyagok, így például a szintetikus tartósítószerek az élelmiszerpiacon.
Az emberiség évmilliók óta ismer bizonyos tartósító eljárásokat, például a húsok, és egyéb dolgok besózása, vagy zsírban való tartósítása, de a savakkal való tartósítás is ide tartozik.
Igen ám, de az elmúlt évtizedekben képbe jöttek olyan mesterséges származékok, melyek nagyobb hatásfokkal tartósítanak, és van köztük olyan is, amitől gyakorlatilag nem képes megromlani a termék.
Igen ám, de ha valami nem képes megromlani, az gyakorlatilag azt jelent, hogy a baktériumok nem kezdik el enni, és az adott étel nem oxidálódik egyáltalán.
Ha ilyen ételt fogyasztunk, mi arra a garancia, hogy egyáltalán normálisan meg tudjuk ezeket emészteni? Sokan úgy gondolják, hogy mivel a tartósítószerek nem okoztak különösebb bonyodalmat az elmúlt években, minden a lehető legnagyobb rendben van velük.
Generációs felhalmozódás
Pedig a tartósítószerek hatásai rengeteg kutatás szerint nem azonnal fog előjönni, hanem akár generációkkal később, mert az emberi szervezetekben egyes vegyi anyagok lassan halmozódnak fel, rakódnak le.
Ma sok élelmiszert benzoesavval, a szorbinsavval és a propionsavval tartósítanak. Egyes kutatások szerint a benzoátok hiperaktivitáshoz vezethetnek, de további kutatásokra lenne szükség ennek telkes körű bizonyításához.
Más kutatások is összefüggést véltek felfedezni a benzoátok fogyasztása is a hiperaktívan megszültetett gyermekek létszámának emelkedése között. Arról nem is beszélve, hogy a húsiparban előszeretettel használt nitriteket a WHO egészségügyi világszervezete is rákkeltőnek ítélte az elmúlt években.
Vannak olyan anyagok, amelyek az ellen jók, hogy ne legyen avas íze az ételeinknek, vannak olyan anyagok, amelyek az elszíneződést akadályozzák meg, ilyen a citromsav is.
Ezek a szerek azonban veszélyesek is lehetnek szintén, ugyanis bizonyítottan allergiás reakciót képesek kiváltani, mégis nagyon széles körben alkalmazza őket az élelmiszeripar. Általában a salátaöntetekben, és kenhető sajtokban található meg a propilén glikol és karboximetilcellulóz, melyeket egyes országokban már be is tiltottak.
Az élelmiszeripar mélyen hallgat
Mi sem állítjuk, hogy az összes tartósítószer rossz, és káros a szervezetünkre nézve,d e azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezek nagy része valóban tönkretesz minket, és olyan, generációk múlva észlelhető elváltozásokat, kórságokat okozhatnak majd, amire az emberiség még nincs felkészülve.
Mint fent is említettük, egyesek a hiperaktív gyermekek számának növekedését is ennek tulajdonítják be.
Az élelmiszeripar mélyen hallgat a problémával kapcsolatban, és rendre megpróbálja megmásítani, elkenni az eredményeket.
Piaci érdekei ugyanis azt diktálják, hogy a termelés és az élelmiszer-gazdaság pörögjön, és az év végi mutatók elérjék a várakozásaikat.