A kommunikáció egy rejtett fegyverét vizsgálták, volt nem kis meglepetés.
A trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) tudósai szerint a kézgesztusok kommunikációban való alkalmazása mélyen belénk van kódolva.
A kutatóknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a beszéd közbeni mutogatás módosíthatja az elhangzott szavak jelentését. A szakértők szerint a gesztusok és a szavak valószínűleg egy közös kommunikációs rendszert alkotnak, ami segít megértetni magunkat másokkal.
A politikusok gesztusokat alkalmaznak beszédeik közben, sokan pedig vállrántásokkal vagy kézmozdulatokkal igyekeznek mondanivalójukat erősíteni. A legfrissebb kutatások szerint a gesztikulálás a nyelvünk részét képezi, és komolyan befolyásolja a szavak jelentését és értelmezését.
„Elsősorban arra voltunk kíváncsiak a kutatás során, hogy az emberek miért képtelenek nyugton maradni beszéd közben – nyilatkozta Dr. Marina Nespor, a SISSA idegtudományi szakértője – Valószínűnek tartom, hogy a gesztusok és a szavak egy közös kommunikációs rendszert alkotnak, ez pedig elősegíti a mondanivalónk átadását.
Az emberi kommunikációban a hang önmagában nem elég: szükség van még a felsőtestre, a kézmozdulatokra és a mimikára is.”
Dr. Nespor és Dr. Alan Langus elsősorban a prozódiát tanulmányozták a vizsgálataik során. A prozódia az intonáció és a beszédritmus segítségével lehetővé teszi az egyes mondatok különböző értelmezését. A tudósok szerint a prozódiába mindenképp bele kéne számítani a kézmozdulatokat és más gesztusokat is, mivel ezek segítik az üzenetátvitelt.
A kísérleteik során a kutatók megkértek 20 olaszul beszélő önkéntes, hogy hallgassanak meg pár kétértelmű mondatot, majd nézzenek meg ezekről egy-egy videót is, amin a beszélő látható, amint kimondja a mondatot. A gesztusok egy része erősítette a mondat előzőleg értelmezett mondanivalóját, a többi azonban inkább valamilyen más értelmet sugallt.
Ez is bizonyítja tehát, hogy a gesztusok milyen jelentősen hozzájárulhatnak az értelmezéshez, és milyen komolyan módosíthatják egy-egy mondat és kifejezés értelmét.
A kutatás részletes leírása a Frontiers in Psychology című tudományos szaklapban olvasható
Forrás: news.noinetcafe.hu