Tudod, hol van?
Ha jobban megnézzük a képeket, jól láthatjuk, hogy nagyon erősen színezett, vörös táj terül el a szemünk előtt, egy alapvetően dimbes-dombos vidéken.
Ha nem tarkítanák fák, bizonyosan azt gondolná az ember, hogy talán egy Marsi tájat bámul.
A helyzet azonban az, hogy jóval közelebb van hozzánk ez a hely, mint gondolnánk. Ugyanis itt van a Földön, ráadásul Európán belül. Sőt! Még ennél is közelebb.
Kis hazánk egyik eldugott, de gyönyörű szeglete ez, a Vértes-hegység.
Annyira különleges a hely, hogy egy időben még űrkutatási vizsgálatok helyszíne is volt.
A Vértes-hegység déli részei között megbújó Gánt községtől néhány kilométerre fekvő Bagoly-hegyen bukkantak rá Magyarország első bauxittelepére annak idején.
Ez a telep 1923 és 1980 között az egyik legjelentősebb ilyen bauxitbánya volt. Mára azonban már befejezték ezeket a munkálatokat, és a vidék egyfajta tanösvényként „üzemel”, valamint időnként űrkutatási célokkal végeznek el itt kutatásokat.
De mitől is ennyire vörös a talaj? Adódhat a kérdés. Ha valóban nem a Marson járunk, akkor ugyanis kell, hogy legyen más magyarázat a vörös tónusú színekre.
Nos, nem kell túl messzire mennünk a megoldásért, ugyanis ez is összefügg a bauxittal. A bauxit adta, illetve az annak idején történő nagy bauxit kitermelés ezt a vöröses árnyalatot a talajnak.
A vas és mangán nem csak felületi elszíneződést okozott, hanem az évmilliók során több méteres vastagságban átitatta a kőzetet.
És ez még nem minden. a Vidék ugyanis később kiderült, hogy több millió éves leletekben is igen gazdag. Eredetileg ezen a területen az eocén időszakban renget volt, így rengeteg tengeri állat maradványait találták meg, ezek közt volt olyan is, ami 20 millió évvel ezelőtt élhetett.
Az itt található kőzetekben gyakoriak az egysejtű, meszes héjú élőlények maradványai, a különböző tengeri csigák is.
Elképesztően sokszínű, leletekben és egyéb kincsekben gazdag tájról van tehát szó, ahová érdemes ellátogatni a nyáron, mikor jó idő van, és rácsodálkozni a marsinak tűnő, Földi tájra.