​Elkerülhető-e a negyedk hullám? Így látják a szakértők

2021. április 30., péntek




Fontos dolgot mondtak, erre készüljön mindenki!

Ha a járvány elleni védekezésben mindent egy lapra, például az oltásra teszünk fel, az nem lesz elég a negyedik hullám kivédéséhez, mert a koronavírus adaptálódik, és ha új formában visszatér és elterjed, robbanásszerűen képes új hullámot elindítani. A harmadik hullám sem indult volna el a brit variáns nélkül, ezért továbbra is fenn kell tartani a védekezés összes elemét, egyéni és közösségi szinten ahhoz, hogy legalább 2022-re kimondhassuk, vége a pandémiának - állították egybehangzóan virológus és járványügyi szakértők egy csütörtök esti online beszélgetésen.

sütörtök este a Miérted online ismeretterjesztő magazinban Oroszi Beatrix epidemiológissal, Jakab Ferenccel virológussal és Szekanecz Zoltán immunológus, reumatológus orvossal a nyitás utáni sérülékenységről, a variánsokról, a harmadik hullám és az indiai helyzet tanulságairól, és egy esetleges negyedik hullámról beszélgetett Constantin Tamás, gyerekorvos. Abban mindannyian egyetértettek, hogy amíg el nem érjük a nyájimmunitást, addig az egyéni védekezést nem szabad feladni. A védelmi eszközök - teszt, kontaktkutatás, karantén, távolságtartás, kézmosás, maszk, korlátozások, oltás - egyike sem százszázalékos, és csak együttesen vezetnek ki a járványból.

Jakab Ferenc szerint most ugyan nagyon örülünk az átoltottságnak, de ne felejtsük el hogy a járványügyi intézkedések még érvényesek, s tudomásul kell venni, hogy még tart a járvány.

Oroszi Beatrix szerint a mostani védekezésből hajlamosak vagyunk kifelejteni, hogy meglevő intézkedések mellett is tud újabb hullám kialakulni, ha jön egy új variáns. Ha csak egy eszközzel védekezünk, például oltunk, és az új variáns ezt képest kikerülni, akkor nem tudjuk kivédeni a negyedik hullámot, amit az új variáns észrevétlen elterjedése okoz. Az ITM járványügyi tanácsadó csapatának tagja szerint ez a kockázata a magas víruscirkulációnak és az egyéni védekezés csökkenésének.

Jakab: Nincs realitása annak, hogy ne legyen negyedik hullám

Jakab Ferenc szerint nincs realitása annak, hogy ne legyen negyedik hullám, borítékolható, hogy a vírus ősszel visszatér, újra és újra fertőzéseket okoz, de mint fogalmazott: bízik benne hogy ilyen mérvű nem lesz a járvány.

Miért is tűnne el a vírus, hiszen 6 milliárdnyi fogékony embertömegre akadt, s az emberek egyelőre nem tudnak lépéselőnybe kerülni - kérdezett vissza a vírus eltűnését firtató kérdésre Oroszi Beatrix.

Oroszi is tart negyedik hullámtól, szerinte az országok pont azt nem értették meg az eddigiekből, hogy nagyon alacsony esetszám és alacsony szintű víruscirkuláció kellene ahhoz, hogy kevés legyen a mutáció. Ha jó a járványügyi rendszer, akkor időben útját lehet állni a járvány terjedésének - vélte. viszont ha nincs alacsony szinten tartva a fertőzések száma, törvényszerű az új variánsok megjelenése, ami ebben a helyzetben képes lesz terjedni.

Oroszi: Ez egy szupervírus

A világ nagy részén dühöng a járvány, ez egy szupervírus, ami már okozott meglepetéseket. Azt gondoltuk, hogy nem lesz harmadik hullám, és nem is lett volna az angol variáns nélkül. Ebből tanulnunk kell, és nem szabad elbizakodottá válni, mert nincs vége még a járványnak - hangsúlyozta Oroszi Beatrix.

Jakab Ferenc szerint a vírusoknál is működik az evolúció, s ha jön egy a brithez hasonló variáns, nagy bajban leszünk, ezért lenne fontos egy globális oltási stratégia. A Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője ugyanakkor optimista is, mondván, a következő hónapokban felkészültebb lesz a világ, sokkal nagyobb gyártókapacitások állnak majd rendelkezésre a koronavírus elleni vakcinák előállítására.

Arra a kérdésre, hogy vajon a koronavírust nem lehet-e úgy kiirtani mint a fekete himlőt, a szakértők kifejtették, nem összevethető a két kórokozó. Ráadásul a koronavírusnak állati rezervoárja is van, azaz az állatokról vissza tud kerülni az emberekre, s az ilyen vírust a jelenlegi tudás szerint nem lehet eradikálni.

Nem csak a mutáns miatt romlott az indiai helyzet

Az indiai helyzetről úgy vélték, nem írható csakis a mutáció számlájára, szerepe van benne az indiai egészségügynek de az egyéni és a társadalmi felelősségvállalásnak is. Ebből számunkra az a tanulság, hogy a nyitás nem jelent egyet a tömegrendezvényekkel, a fesztiválozással. Az indiai helyzet arra figyelmeztet, hogy nagyon gyorsan meg tud változni a járványügyi helyzet, ez ott pár nap, pár hét alatt lezajlott, s mivel nem voltak felkészülve, a jelenlegi állapotba torkollott.

Az új variáns kialakulására nincs igazán ráhatásunk, de arra igen, hogy elterjed-e, a variáns elterjedése rajtunk áll - figyelmeztetett Oroszi Beatrix.

Kiemelte, hogy alacsony esetszámoknál a szuperterjesztő események robbanthatják be a járványt, az éneklés, kiabálás, távolságtartás hiánya zárt térben képes nagyon rövid idő alatt robbanásszerű terjedéshez vezetni, s ha ezek összeadódnak, máris elindul egy újabba járványhullám. Szerinte nyitni kell, de kommunikációval el kell érni, hogy megegyezzünk abban, hogy nem adjuk fel a védekezést.

Leghamarabb 2022-ben tudunk hátradőlni

A 2021 őszi-téli szezont még nagyon erős védekezéssel csináljuk végig, ha ezen túl vagyunk és a variánskövető oltást is be tudtuk adni, akkor 2022-ben tudnánk hátradőlni - fogalmazott Oroszi Beatrix, hozzátéve, hogy ebben kellene megállapodni.

A szombati teraszjelenetekkkel kapcsolatban úgy vélte, országos szinten ez valószínűleg nem hat a harmadik hullám lecsengésére, ami a legvalószínűbb forgatókönyv. Kisebb helyi járványok ugyanakkor még kialakulhatnak ott, ahol sok az oltatlan ember és nagyon nem vigyáznak. Az ilyen helyi járványokban még sokan fognak megbetegedni, és kórházba kerülni. A harmadik hullám lecsengésébe ez már nem tud beleszólni, de a lecsengés gyorsaságát befolyásolja, ha a szuperterjesztő eseményekkel nem vigyázunk és nem előzzük meg - hangsúlyozta.

A szuperterjesztő eseményeket Jakab Ferenc is kulcskérdésnek tartotta. Oroszival egyetértve úgy vélte, a harmadik hullámot országos szinten nem fogja befolyásolni a terasznyitás, de lokálisan borítékolhatóak a szuperterjesztésből származó régiós és helyi fellángolások.

Nincs még vége a pandémiának

Nincs még vége a pandémiának, a WHO nem mondta ki - mondta zárásként Oroszi Beatrix. Ennek a hullámnak valószínűleg vége lesz a nyár végén, de most nagyon fontos megegyezni abban, hogy, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne legyen több hullám. Minden eszköz rendelkezésre áll ehhez, van oltás, ismerjük az intézkedéseket, tudunk tesztelni, vannak diagnosztikai eszközök, tudunk kontaktustkutatni, csak meg kell állapodni, hogy mit tegyünk és fel kell készülni rá, ahhoz, hogy 2022-ben kimondhassuk, hogy vége - foglalta össze a legfőbb üzenetet az epidemiológus.

Jakab Ferenc az egyéni, a közösségi, társadalmi felelősségvállalást emelte ki. Mindenki üljön le és gondolkozzon el, hogy ő maga mit tesz a saját és közösség egészsége és biztonsága és érdekében és csak akkor dőljön hátra, ha úgy gondalja,hogy már nem tud mit hozzátenni. Fontosnak tartotta arra is figyelmeztetni, hogy hallgassunk a szakemberekre és fogadjuk meg a véleményüket.

Szekanecz Zoltán, immunológus, reumatológus orvos az oltási hajlandóság javításának szükségességéről beszélt. A nyájimmunitáshoz még minimum 2-3 millió embert be kellene oltani, de egyelőre nincs ennyi várakozó, pedig oltóanyag már bőven rendelkezésre áll. Ebben szerinte még vannak hiányosságok. Fontos, hogy tartsuk magunkat az eredeti megállapodáshoz, és mind a két oltást vegyük fel, mert akkor sem jutunk sehova, ha ebben lazulás jön - tette hozzá.


Megtekintések száma: 2422





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet