Elveszett civilizáció rejtőzik a Földkéreg alatt? Az egész világot behálózó alagutak árulkodnak róla!

2018. április 28., szombat




A NASA és a kormányzatok tisztában vannak vele, sőt, már több ízben megpróbálták felvenni a kapcsolatot a belső Föld népével...

Egyes elméletek szerint a Föld valójában üreges, és egy belső világ létezik a mi világunkkal párhuzamosan. A bolygónk belső oldalán több dimenzió is létezhet, és élhet ott egy rég elveszett civilizáció, akik talán az Atlantisziak leszármazottjai.

Bár elég merész teória, mégis számtalan közvetett bizonyíték mutat afelé, hogy van valami a Föld mélyén. Vagy inkább a Föld belsejében. A Föld belső geofizikai modellje épp annyira rejtély a mai tudomány számára, mint az óceánok mélyén megbújó árnyék-ökoszisztémák.

Földünk belső összetételének meghatározása tehát még ma sem egyszerű feladat. Sőt. Voltaképpen alig tudunk valamit arról, hogy mi lapul bolygónk mélyén. 

Ennek több oka van, az egyik az, hogy a Föld legmélyére még sohasem volt képes senki lefúrni. Jelenlegi ismereteink szerint a legmélyebb ember által fúrt lyuk.

Mélyfúrások alkalmával állítólag többször számoltak be különös hangokról, melyek a földkéreg alól jöttek.

1983-ban Japánban 6000 méter mélyen egy mélyfúrás során rádióadásokat fogtak, melyek forrása a Föld mélyéből érkezett. Az adások később soha nem ismétlődtek meg, a tudósok pedig nem tartották fontosnak az eset megmagyarázását. Letudták annyival, hogy talán a Föld mélyén heverő kőzetek és ércek okozta jelvisszaverődés eredménye tréfálta meg a mélyfúrókat.

1979-ben az oklahomai Bertha Rogers mélyfúrás tartotta a világrekordot 9583 m-rel. 1983-ban a Kola-félszigeti fúrólyuk elérte a 12 000 méteres mélységet, ekkor a fúrást leállították egy évre az 1984-ben Moszkvában megrendezett Nemzetközi Geológiai Kongresszusig.

alagut-a-pokolbaA hivatalos történet szerint a fúrást 1984. szeptember 27-én folytatták, azonban 12 066 m-nél a fúrócső elcsavarodott és egy 5000 m-es darabja leszakadt bennmaradva a fúrólyukban. A fúrást később újra kezdték 7000 m-ről, 1989-ben a fúrófej 12 262 méteres mélységet ért el. Úgy számoltak, hogy még 1990-ben elérik a 13 000 métert és 1993-ban a tervezett 15 000 métert.

Ezzel szemben, mivel a hőmérséklet a várt 100 °C helyett 180 °C értékre emelkedett, a további mélyítést megvalósíthatatlannak ítélték és a munkát leállították 1992-ben.

Számítások szerint a tervezett 15 000 méteren a hőmérséklet 300 °C-ra nőtt volna, ezen a hőmérsékleten pedig a fúrófej már nem működött volna.

A hivatalos teória bár hihető volt, tudományosan nem bizonyított. Az akkori fúrófejek nagyobb terhelést is elbírtak volna, ráadásul azóta a technika rengeteget fejlődött, de nem történtek további mélyítések a járatban.

A fúrás során ugyanis valami olyasmire bukkantak, amire nem lett volna szabad.

A fúrófej ugyanis egy adott mélységnél valami nagyon kemény tárgyba ütközött, majd mikor már majdnem megadta magát az egész fúrófej, hirtelen megszűnt az ellenhatás. Úgy tűnt, hogy a fúróval egy hatalmas földalatti üregbe futottak bele.

Miután a hangfelvételeket meghallgatták, teljesen meghűlt az ereikben a vér: a felvételeken ugyanis ezernyi ember fájdalmas üvöltése hallatszott.

Jól kivehető az emberi fül számára is, hogy férfiak és nők sokasága sikoltozik (a videón körülbelül 1 perctől). A felvétel végig visszhangos, ami nem annak köszönhető, hogy az 1977-es technika ennyire torzított volna, hanem valószínűleg az üreg falairól visszaverődő valódi visszhangok miatt. Aki csak meghallgatta a geológusok közül, mind mély megdöbbenéssel és tanácstalansággal viszonyultak a felvételhez. Izgalom uralkodott el a táboron.

Mindenki meghallgatta és sokan ki is mondták, hogy szerintük a pokolban kínlódó emberek tömegének hangját hallják a felvételen.

Azon az éjjelen a furatból, hirtelen nagy nyomással füst tört fel a magasba. Pár másodpercig tartott a jelenség és a füstből egy denevérszárnnyal rendelkező több méteres lény csapott hirtelen a táborra. Körözött a megzavarodott emberek felett és élvezte, hogy félnek tőle. Majd elrepült az éjszakában.

Egy angliai faluban már évszázadok óta hallanak az ott lakók különös hangokat, melyek egyértelműen a Föld mélyéből jönnek. Próbáltak már a helyiek is leásni a talajba, hátha meglelik a rejtély kulcsát, de az ügy megoldatlan maradt.

A hidrofonok - az óceánok, tengerek mélyébe dobott apró kis mikrofonok - szintén rögzítenek megmagyarázhatatlan hangokat, amelyeknek különös neveket is adnak. Ezeket rendszerint hangutánzó szavakkal jelölik. Ezek közül a zajok közül az egyik leghíresebb az 1997-ben észlelt Bloop ("Nagy Buggy"). A hang a mai napig nem ismétlődött meg, és az eredetével kapcsolatban is csak találgatások léteznek.

Számos fizikus, csillagász, matematikusok és magas rangú katonatiszt osztja ugyanazt a nézetet. Az üreges, belső Föld elmélete nem ördögtől való dolog, és több összefüggés mutat rá, mint gondolnánk.

A ma fennálló legnépszerűbb elmélet, hogy a Föld egy szilárd belső vasmaggal, és egy külső olvadt réteggel rendelkezik. Eszerint a belső tér gömbhéjakra tagolódik, a belső magra, a külső magra, merevebb köpenyre és kéregre, ahogy a felszín felé haladunk.

Ez azonban valójában nincs így, és a Föld mélyén egy hatalmas üreg található, ahol egy másik, a miénkkel párhuzamos világ működik.

Több vallásban is szó van különféle utalásokról arra vonatkozóan, hogy a Föld mélyén rég elveszett civilizációk élnek, vagy éltek. A Buddhisták szerint a belső Földet szuper emberek lakják, és óriási technológiai fejlettséggel rendelkeznek. Szerintük a lámák a föld mélyébe vezető alagutak őrzői voltak. Ugyanis csak a kiválasztottaknak adatott meg, hogy lejussanak, és kapcsolatba léphessenek az ottani civilizációval.

Az indiai ősi szövegek is rengeteg utalást tesznek földalatti városokra, letűnt népekre, akik a mélybe menekültek, vagy mélybe taszíttattak.

A belső világot Aghartanak hívják. Hatalmas óceánokkal, és a mieinkhez hasonló tagolt kontinensekkel rendelkezik. Csupán annyi a különbség, hogy a szárazföld aránya jóval nagyobb, mint az óceánoké.

Így nézhetnek ki a belső Föld tagjai, lényei...

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon koromsötét van-e a föld mélyében szunnyadó másik világban? A válasz az hogy nem, ugyanis

Agartha rendelkezik egy belső, központi nappal, mely állandó fénnyel és meleggel látja el a Belső birodalmat.

Ő tulajdonképpen nem más, mint a Földszellem, Gaia, a benn élő Krisztus, a Logosz, maga a mindenütt jelenvaló Isten emanációja. Ez egy magasztos és mindenek felett álló lény, de egyben élettér is, a Szabadok birodalma, Elohim földje, Új Jeruzsálem. Természetesen nincs semmi köze a zsidósághoz, ez a kifejezés a beavatottak nyelvén a magasztosak jelölése.

Az üreges Föld elmélete még sokáig a köztudatban lesz, amíg valaki meg nem cáfolja, vagy be nem bizonyítja, hogy tényleg van egy belső világ a miénk alatt. Ha azonban igazuk lesz, az az emberi történelmet alapjaiban változtatja meg.

OSZD MEG másokkal is!

rejtély nasa összeesküvés rejtélye belső föld agartha


Megtekintések száma: 11800





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet