Egy férfi, aki ütőér tágulatban szenvedett, egyik pillanatról a másikra felfedezte, hogy úgy észleli a világot, mintha az idő megállt volna. Egyszer egy hirtelen jött fejfájást azzal próbált oldani, hogy vett egy frissítő zuhanyt, abban bízva, hogy utána jobban fogja magát érezni. Onnantól kezdve egészen furcsa dolgok történtek vele…
Simon Bakerrel egy délután egészen különös dolog történt. Zuhanyzás közben észrevette, hogy a vízcseppek, mint egy lassított felvétel, úgy folytak végig a testén, majd minden előzmény nélkül egyszer csak megálltak. Mivel azt hitte, hogy csak a képzelete játszik vele, rápillantott a zuhanyrózsára, és
olyan érzése támadt, mintha a vízcseppek szabályosan megálltak volna a levegőben.
Olyan volt, mintha egy filmet lelassított volna valaki. Bakert hamarosan aneurizmával diagnosztizálták, és mint később kiderült, nem ő volt az egyetlen személy, aki furcsa anomáliákat tapasztalt a betegség mellékhatásaként. Az anrurizma az ér falának gyengesége miatt keletkezett kiöblösödés, verőértágulat.
Az időészlelés lényegét még messze nem fejtették meg a tudósok, tulajdonképpen ez egyfajta illúzió, melyet az agy fűz össze. Az agyi folyamatok megbomlása, mint például egy epilepsziás roham, vagy az aneurizma, megváltoztathatja ezt az észlelési folyamatot, úgy tűnhet, hogy az idő lelassul, felgyorsul, vagy éppen teljesen megáll.
Egy másik esetben egy 61 éves asszony számolt be különös észleléséről. Állítása szerint hazafelé tartott a vonaton, és azt vette észre, hogy a többi utas mozgását lassított felvételszerűen, „kimerevített” képekben látja.
Ugyancsak furcsa tapasztalása volt annak az 58 éves japán férfinak, aki egyszer megfigyelte, hogy az emberek beszéde nincs szinkronban a szájmozgásukkal. „Olyan volt, mint egy hibásan szinkronizált film” – állította a férfi.
Rufin VanRullen agykutató szerint az egészséges agy rekonstruálja a tapasztalatokat, és összeragasztja a különböző képkockákat. Azonban, ha az agy sérülése elpusztítja a „ragasztót”, csak a képkockákat láthatjuk.