Embereken végzett genetikai verseny alakulhat ki a nagyhatalmak között: mi lesz a vége?

2016. november 16., szerda




Kína kutatói először injektáltak be emberbe olyan géneket, amiket a forradalminak tartott CRISPR–Cas9 genom-szerkesztési technológiával módosítottak. 

Amerikában már génmódosított embereket terveznek. Hamarosan beindulhat a génmódosítási tudományos vesszőfutás a nagyhatalmak között? 

A kérdés csak az, hogy mi lesz ennek a legvége? Istenné válunk, vagy csak istent játszunk? És mi lesz a futószalagon legyártott embereknek a sorsa, akik világvégek termékeiként fognak „megszületni”?

Bizonytalan, és etikailag aggályos jövő elé nézhet az emberiség az elkövetkező 10-15 évben. Ugyanis beindulhat egy olyan genetikai verseny a nagyhatalmak között, ami talán leginkább a hidegháborús űrversenyhez hasonlítható nagyságrendekben.

Bizarr tudományos vesszőfutás

Nemrégiben jelent meg a hír, hogy a Szecsuen Egyetem kutatói először injektáltak be emberbe olyan géneket, amiket a forradalminak tartott CRISPR–Cas9 genom-szerkesztési technológiával módosítottak. Eredetileg a beteg egy végstádiumban lévő tüdőrákos páciens volt.

Ráadásul nemrégiben történt nagy változás az Egyesült Államok jogi helyezkedésében is a genetikai módosítások ügyében.

Az Egyesült Államok nemzeti egészségügyi hivatala ugyanis bejelentette: nem bojkottálná tovább azokat a kutatásokat, amelyekben hibrid embriókat hoznának létre.

Ez gyakorlatilag szabad kezet adott most a génmanipulátoroknak, különleges kutatólaboratóriumoknak, hogy a jövőben akár ember és állat keverékének számító hibrideket hozzanak létre.

Az ilyen kísérletek célja az, hogy állati embriókba ültetnének emberi DNS szakaszokat és egyéb humán sejteket, hogy megnézzék, milyen változásokat indukálna mindez az embrionális fázisban.

Nem tudni, hová vezet

Mint annak idején az űrversenynél, most is sokan aggodalmukat fejezték ki a hirtelen felgyorsuló események és tudományos áttörések miatt.

Kína, Japán, Amerika, és más nagyobb országok között ugyanis egy tudományos vesszőfutás alakulhat ki, egyfajta verseny, hogy ki fogja tudni leszállítani a legnagyobb felfedezést a genetika történelmében.

Ez pedig nagyon veszélyes lehet, hiszen ezzel gyakorlatilag istent játszunk, pedig nem vagyunk azok, és a genetikai módosításra alkalmas eszközöket úgy próbálgatjuk, mint egy kisgyermek az apja puskáját.

Egy rossz lépés, és nyomorba dönthetjük vagy kipusztíthatjuk az egész emberiséget. De ha még nem is következik be ilyen katasztrófa, az etikai kérdéseket akkor sem lehet megkerülni.

Hol kezdődik az ember? Hol végződik isten? Milyen jogai lesznek egy genetikailag módosított, ne adja Isten, előállított embernek? Az előállított embereknek lesznek egyáltalán jogaik? Hiszen termékeknek fognak minősülni, tulajdonnak, amit adni és venni lehet majd.

Rengeteg rés van a jogi szabályozásban, és a jogi rendszereknek fel kell nőniük az egyre gyorsabb ütemben fejlődő genetikához.

Istent játszunk?

A tudománynak nem tiszte ezekben a kérdésekben állást foglalni, és ilyen tekintetben lelkiismerettel sem kell, hogy rendelkezzen, hisz eszmerendszere is a puszta, szilárd hideg tényeken alapul, ettől tud objektív maradni.

Mások viszont éppen úgy vélik, ez visz majd minket közelebb Istenhez. Ha ugyanis képesek leszünk majd különböző lényeket, állatokat teremteni, mi magunk is Istenekké válunk, ez pedig közelebb visz minket saját Istenünk létének megértéséhez.

Hatalmas jogi vitákat fognak még itt kavarni a dolgok, és egyes jövőkutatók komoly pereket is vizionálnak már, melyben genetikailag létrehozott, mondhatni előállított emberek perelik be az őket alkotó cégeket, akik tulajdonjoggal szeretnének felettük rendelkezni.

Az emberek előállította javakká fognak válni, vagy sikerül majd egy olyan jogi normát létrehoznunk, és betartatnunk ezekkel a genetikai tudományokkal foglalkozó cégekkel, melyek egy tiszta és rendezett világot biztosíthatnak?

Ez még a jövő kérdése, de mindenesetre elég aggasztó irányvonal vette kezdetét, melyre csak az Isten tudja a választ, hogyan végződik majd.

tudomány vallás isten genetika ember etika


Megtekintések száma: 88662





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet