Ennyi növényvédőszer maradvány van az élelmiszerekben!

2017. március 21., kedd




Kíváncsi vagy? Megdöbbentően rossz adat!

A növényvédő szerek és hatóanyagaik értékelése során a különböző veszélyességi kérdések között az egyik legfontosabb az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékok mennyisége.

Ez az egyik legfontosabb tanulmányozott probléma egy növényvédő szer fejlesztése során, mivel a legközvetlenebbül érintheti az egészségünket, illetve kérdéses esetben egy egyébként hatásos és az előírásoknak megfelelő anyag sorsát döntheti el.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Assocciation) növényvédőszer-maradékokkal foglalkozó 2014. évi, 2015. IV. negyedévben kiadott értékelésének legfontosabb elemeit ismertetjük.

A növényvédő szerek és hatóanyagaik értékelése során a különböző veszélyességi kérdések között az egyik legfontosabb az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékok mennyisége.

Ez az egyik legfontosabb tanulmányozott probléma egy növényvédő szer fejlesztése során, mivel a legközvetlenebbül érintheti az egészségünket, illetve kérdéses esetben egy egyébként hatásos és az előírásoknak megfelelő anyag sorsát döntheti el.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Assocciation) növényvédőszer-maradékokkal foglalkozó 2014. évi, 2015. IV. negyedévben kiadott értékelésének legfontosabb elemeit ismertetjük.

A szermaradék-vizsgálatok nemzeti programjai

A 2014. évben végzett nemzeti vizsgálati programban a vizsgált minták 90,6 százalékát véletlenszerűen választották a kereskedelmi forgalomban található növényvédő szerek közül, a maradékot pedig olyan tételekből, amelyekről a korábbi évek tapasztalatai alapján feltételezhető volt az előírtnál magasabb mennyiségű növényvédőszer-maradék.

A vizsgált minták 97,1 százalékában a szermaradék nem haladta meg az előírt mennyiséget, ezen belül 53,6 százalékukban a szermaradék-mennyiség a kimutathatósági határ alatt maradt. A minták 2,9 százalékában az előírt szermaradéknál magasabb mennyiségben találták egy vagy több növényvédő szer maradékát. Nem zárható ki azonban, hogy ilyen esetben is a vizsgálati módszer pontatlansága miatt mértek a megengedhetőnél magasabb értéket.

Az MRL-érték meghatározása során nagyon széles biztonsági sávot alkalmaznak a hatóságok, ezért a maximális szermaradék-határérték fölötti szermaradványok sem jelentenek egészségügyi veszélyt.

Az EFSA beszámolójában hangsúlyozza, hogy „ha egy adott terményben az MRL szintjén vagy az alatti szermaradékot mérnek, attól a termék biztonságos lehet a fogyasztó egészségére. Ha a szermaradékérték meghaladja az MRL-t, nem feltétlenül kell a terméket fogyasztó egészségkárosodásától tartani. Ilyen esetben speciális értékelést kell végezni, amelynek során a várható expozíció alapján figyelembe kell venni az elfogadható napi felvett mennyiséget (ADI), az elfogadható referenciaként szolgáló napi mennyiséget (ARfD). Ha a vizsgálat során az expozíció meghaladja a fenti toxikológiai értékeket, a fogyasztó egészségkárosodása fordulhat elő.”

Mit nevezünk szermaradéknak?

A szermaradék a kezelt terményen visszamaradó szermennyiség, amelynek meghatározása a kutatás egyik legfontosabb része, és amelyet a növényvédőszer-felhasználás során ismételten újraértékelnek. Ez biztosítja, hogy az élelmiszereken vagy azokban kimutatható kémiai anyagok, pl. növényvédő szerek nem károsítják a fogyasztók egészségét és a környezetet. A maximális engedélyezett szermaradékot (MRL) az engedélyezési hatóság határozza meg.

Toxikológiai szempontból az MRL nem egy biztonsági határ. Annak a minimális növényvédőszer-koncentrációnak a figyelembevételével kerül meghatározásra, amely még hatásos védelmet biztosít a növényeket károsító szervezetek ellen.

Az MRL-értékeket gyakran a toxikológiai határérték alatt állapítják meg, a fogyasztók biztonsága érdekében.

Az MRL meghatározása során minden fogyasztói csoportnak, pl. gyermekeknek, idős embereknek, terhes anyáknak az egészségvédelmét figyelembe veszik. Az MRL a jó mezőgazdasági gyakorlat elve alapján kerül meghatározásra, ami a növényvédő szerek minimális mennyiségű, hatékony alkalmazásán alapul.

Mit jelent az elfogadható napi bevitel?

Az elfogadható napi bevitel (Acceptable Daily Intake – ADI) a krónikus toxicitást fejezi ki. Azt az élelmiszer-mennyiséget fejezi ki, amely testsúlykilogrammra számítva fejezi ki azt az élelmiszer-mennyiséget, amennyit egy életen keresztül naponta elfogyaszthatunk, anélkül hogy bármilyen egészségügyi károsodást szenvednénk el.

Az EFSA megállapítása szerint "jelenlegi tudásunk szerint a főbb európai élelmiszerek és a bennük található szermaradványok hosszú távú fogyasztása semmilyen egészségügyi károsodást nem okoz, a jelenlegi szabályozás figyelembevételével". Az EFSA által a bevezetőben említett szermaradék-statisztikai adatok alapján megállapítható volt, hogy a hosszú távú élelmiszer-fogyasztás toxikológiai hatása elhanyagolható, vagy a toxikológiai szempontból elfogadható határon belül mozog, nem jelent a fogyasztókra semmilyen hosszú távú veszélyt.

Mit jelent az akut referencia dózis?

Az akut referencia dózis (Acute Reference Dose – ARfD) azt az élelmiszer-mennyiséget jelenti, melyet a fogyasztó testsúlya alapján fejeznek ki, és amely rövid ideig (naponta) felvehető anélkül, hogy kifejezhető rizikót jelentene a fogyasztóra. Bizonyos esetekben az ARfD túlléphető. Abban az esetben, ha a táplálékbevitel során az akut referencia dózist túllépik, és felmerülne bármilyen káros hatás veszélye, a hatóságok megteszik a szükséges lépéseket. Ilyenek pl. a növényvédőszer-engedély visszavonása vagy a felhasználási dózis csökkentésének előírása, ezzel csökkentve az MRL-t.

Többféle hatóanyag maradéka az élelmiszerekben (koktélhatás)

Előfordulhat, hogy egyes terményekben – narancs, körte, uborka, bab, spenót, sárgarépa, rizs, burgonya stb. – többféle növényvédőszerhatóanyag-maradék fordulhat elő. Ezt a jelenséget még tanulmányozzák az EFSA szakértői. A koktélhatásban többnyire egy hatóanyag okozhatja a rizikó jelentős részét.

Az Európai Növényvédelmi Szövetség véleménye szerint az EFSA rizikóbecslési metodológiája kellően konzervatív alapokon nyugszik ahhoz, hogy figyelembe vegye a koktélhatás tényleges veszélyét és kiküszöbölésének lehetőségét, ezzel a fogyasztók biztonságának megőrzését.

Dr. Kádár András

Forrás: agroinform.hu

egészség feltáró eltitkolt tények egészség megelőzés


Megtekintések száma: 255883





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet