A kiszámíthatatlan időjárási jelenségekkel szemben az egyik legjobb védekezés a lefelé építkezés lehet. Vannak helyek, ahol már egészen komolyan készülnek az elkerülhetetlennek látszó jövőre.
Ezen a héten hétfőn adta ki legújabb jelentését az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), amely szerint egyre kevesebb esélyünk van a klímaváltozás elleni harcban, mivel ehhez most már a világ kormányainak körülbelül az ötszörösére kellene növelniük a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó vállalásaikat.
Ez pedig nem történik meg, sőt a légkör szén-dioxid-szintje még most is emelkedik, a világ húsz leggazdagabb országából 15 pedig egyelőre azt sem tudja, mikorra tudnák nullára csökkenteni a kibocsátásukat.
Talán nem véletlen, hogy világszerte egyre több ország vezetése és város önkormányzata járja körül a lefelé építkezés lehetőségét.
Ez nem újdonság, elvégre őseink is barlangokban éltek – de érdemes lehet Izland vagy a Feröer-szigetek félig a talajba süllyesztett, fűvel borított tetejű házaira is gondolni.
A legjobb példa azonban kétségtelenül a törökországi Kappadókia föld alatti városa, amelyet időszámításunk előtt 1800 környékén hoztak létre a régió lakói, mivel a kegyetlen hőség – illetve az állandó háborús fenyegetés – miatt ez tűnt az optimális megoldásnak. A mai napig létező Derinkuyu földalatti városában húszezer ember élt, volt föld alatti iskolájuk, és voltak piacaik, templomaik is, amelyek hatalmas kőajtókkal szinte hermetikusan lezárható, külön emeleteken helyezkedtek el.
Ugorjunk előre az időben szűk négyezer évet, és azt fogjuk látni, hogy a régi ötlet ma is remekül használható.
A második világháborút követően a hidegháborús évek nukleáris paranoiája miatt sok helyen épültek óvóhelyek – elsősorban persze az Egyesült Államokban, ahol a mai napig szép hagyományai vannak a civilizáció összeomlására való felkészülésnek, az úgynevezett prepperségnek.
A prepperek több kategóriáját különböztethetjük meg, a legelszántabbak azonban elképesztő összegeket ölnek a civilizációtól távoli, eldugott helyeken lévő bunkerjeik fejlesztésébe, ahol akár több hetet vagy hónapot is el tudnának tölteni önellátó módon.
Ezekre a létesítményekre eddig szerencsére semmi szükség nem volt, a föld alatti építkezésnek azonban vannak békés célú megoldásai is, már persze, ha a klímaválságot békésnek tekintjük.
Finnország fővárosában, Helsinkiben például 2010-ben fogadta el a közgyűlés a hip-hop-albumcímnek sem utolsó Underground Master Plan elnevezésű tervet, amelyet épp idén fejeztek be.
A javaslat lényege az volt, hogy a város teljes – agglomerációval együtt – 214 négyzetkilométernyi alapterületén föld alatti bunkerrendszert hoznak létre, amelynek segítségével energiát lehet megtakarítani, menedéket lehet nyújtani a rászorulóknak a kemény telek elől, az esetleges orosz agresszió esetén pedig óvóhelyként is funkcionálhat.
OSZD MEG másokkal is!