Érdekes tények az álmokról, amit még biztos nem tudtál

2016. február 15., hétfő




Már az anyaméhben megéljük első álmainkat. Az álmaink 90%-át elfelejtjük, de mindannyiunknak vannak visszatérő álmaink. Egyes születésüktől fogva vak emberek rejtélyes módon ugyanúgy képesek álmodni, mint azok akik mindig is láttak. Felmérések azt mutatják, hogy az emberek 70%-a élt már át déjá vu érzést, és az emberek 18-38%-a úgy gondolja, hogy volt már olyan álma, ami megvalósult. Az álmok útvesztőjében.

Az álmok világa az egyik legérdekesebb, és egyben legrejtélyesebb tudomány terület, már ha lehet tudományterületnek nevezni, hiszen nem egzakt tudományról van szó, pusztán észlelésekről. Ugyanakkor manapság egyre több tudományos eszközt vetnek be az álmok megfigyelése során.

Képesek vagyunk a jövőt látni

Az egyik legérdekesebb tény az álmokról az az, hogy képesek vagyunk átél ni bennük a jövőnket. Nem egy esetben fordult elő talán a kedves olvasókkal is, hogy megálmodtak valamit, ami aztán később meg is történt. Ilyenkor mindenkit elfog az a bizonyos dájé vu érzés, mintha már megtörtént volna az adott eseménysor.

A tudomány ma még nem ismer olyan bizonyítékot, mely egyértelműsítené ezen észlelések között a kapcsolatot, de nem kizárt ennek a lehetősége.

almok-2

Azt viszont már képesek voltunk mérésekkel alátámasztani, hogy egyes esetekben az elküldött információ egy ezredmásodperccel hamarabb érkezett meg a fogadóhoz, mint ahogyan a küldő elküldte volna.

Vagyis ez azt jelenti, hogy elméletileg - és gyakorlatilag is - a múlt képes ráhatni a jövőre, vagyis lehetséges a jövőből fogadni információt.

Egyesek szerint az álom során olyan tudatállapotba kerül az emberi elme, mely valahogyan képes információt fogadni a jövőből. Ez a más tudatállapot lehet a kulcsa annak, hogy miért képesek bizonyos kiválasztottak a jövőbe látni, jósolni.

A vakok is képesek látni

Érdekes tény, talán az álmok kapcsán a legérdekesebb, hogy egyes vak emberek - akik születésüktől fogva vakok - képesek álmaikban képeket látni. Ez azért bizarr - és elméletben lehetetlen is - mert soha nem érte képi inger őket életükben.

Mégis vannak olyan beszámolók, amikor egy vak ember leírta álmát, és a leírásból egyértelművé vált, hogy álmában egy széket látott egy asztallal, vagy egy füves mezőt a felkelő nappal.

Mindezeket nem láthatta volna, hiszen soha nem tudhatja, hogyan nézett ki egy szék, vagy egy asztal. Az emberi álmodás során azonban egy másik tudati szintbe lehetnek képesek lépni, ezért tudnak leírásokat adni olyan tárgyakról, melyeket más érzékszerveikkel nem tudtak jól körülírni.

Megálmodjuk a megoldásokat

Álmainkban képesek vagyunk megálmodni a megoldást azokra a problémákra, melyeket önmagunktól nem tudtunk addig megoldani ébrenlétünk alatt.

Ez nem véletlen, rengeteg híres fizikus, tudós vagy művész álmodott már meg nagy dolgokat. A legjobb verset, regényt, vagy épp fizikai megoldás képletet.

almok-2

Hogy ez miért van, egyelőre rejtély. Egyfajta kozmikus, kollektív tudástárban szörfölhet ilyenkor az emberi elme. Vannak olyan különleges emberek, akik a tehetségüket feltehetőleg innen merítik, vagyis alvás, álmodás során ebből a kozmikus "könyvtárból" kölcsönöznek ki tudást. Míg mások ezt szimpla ihletnek tartják, addig vannak akik hisznek abban, hogy mindennek megvan a maga oka, elrendeltetése.

Elias Howe, a varrógép feltalálója 1884-ben a varrógép megalkotásával kísérletezett. Álmában egy lándzsájukat rázogató kőkori törzsben találta magát, a lándzsák hegye lyukas volt. Amikor feleszmélt az álomból rájött, hogy ez a megoldás a kísérleti problémákra. A varrógép tűjének hegyénél kell elhelyezni a fonalvezető lyukat.

Az első álmaink az anyaméhben kezdődnek

Az első álmainkat az anyánk méhében éljük meg. A jenai egyetem kutatója, Karin Schwab és csapata kiderítette, hogy az állatok agya százhat nap után kezd el olyan jellegzetes és rendezett jeleket leadni, amelyeket álomként lehet értelmezni.

Lehet, hogy kissé elrugaszkodottnak tűnik egy birka agyából az emberére következtetni, és ezen kívül még álmokat is felismerni, de a juh agya az első hónapokban igen hasonlóan fejlődik, mint az emberé - írta a Die Welt című német lap online változata.

anyamehben

Mivel azonban a birkák százhatvan nap vemhességet követően jönnek a világra, és nem kétszáznyolcvan nap után, mint az ember, így a juhembrió százhat napos fejlődési stádiuma egy héthónapos emberi magzaténak felel meg – írta az MTI.

Ez a rendezett és koordinált agyi tevékenység már jóval azelőtt felbukkan, hogy a magzaton megfigyelhető lenne az álomszakaszok alatt jellemző szemmozgás - írták a kutatók. "Az alvás nem a nyugalomban lévő agyban jön létre - hangsúlyozta Schwab. - Az alvás és az alvás szakaszai aktívan szabályozott folyamatok révén alakulnak ki."

Agyunk lebénul közben

Az alvás REM-fázisa az alvásnak egy olyan normális szakasza, amelyet gyors szemmozgások jellemeznek. A felnőttek esetében a REM-alvás a teljes alvásidő 20-25%-át teszi ki, amely egy éjszaka során 90-120 percnek felel meg.

A REM-alvás közben a testet egy agyi mechanizmus lebénítja.

agy-felepitese

Ennek az a célja, hogy megakadályozza, hogy az álomban megjelenő mozgások a fizikai testet is mozgásra bírják. Arra is van azonban lehetőség, hogy ezt a mechanizmust a normál alvás előtt, alatt vagy után is beindítsuk, miközben az agy ébredezik. -

Mit tegyünk, hogy emlékezzünk álmainkra?

Az egyiptomiaknál az álomra emlékezés jól bevált technikája, hogy ébredéskor mozdulatlanok maradnak, hiszen minden mozgás az agyat új tevékenységre készteti.

Az alvásból való föleszméléskor ne nyisd ki a szemeidet, maradj mozdulatlan állapotban, és próbáld magad elé idézni, mit is álmodtál.

Csendesítsd le a gondolataidat, ne azon törd a fejed közben, hogy aznap mik a teendőid. A rendszeres relaxáció és meditáció végzése is segíthet eljutni, az emlékezéshez szükséges ellazult állapothoz.

tudomány érdekes pszichológia álmok


Megtekintések száma: 26235





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet