Hihetetlenül érzékeny dolog, még Kim Dzsongun sem piszkálja…
Kevesen tudják, de Észak-Korea, mely atomháborúval fenyegeti a világot, nem csak atomfegyverrel rendelkezik, hanem egy annál sokkal durvább fegyverrel is.
Észak-Korea és Amerika viszonya kezd egyre inkább elharapózni… Sokan azt gondolják még az elemzők szerint is, hogy egy esetleges világháború esélye egyre nagyobb.
Atomháború indulhat ugyanis meg a két nemzet között, de nincs kizárva az, hogy Európának, és Oroszországnak is be kell csatlakoznia majd a fegyveres konfliktusokba, ha ilyen törne ki.
Az utóbbi hetek-hónapok egyik legaggasztóbb világpolitikai eseménye az Észak-Korea és USA közti izmozás. A két ország vezetői már nyíltan a másik végleges elpusztításával és atomfegyver bevetésével fenyegetőznek, míg a háttérben a világ abban reménykedik, hogy csak kölcsönös blöffről van szó.
A legtöbb szakember szerint az a nagy probléma, hogy mindkét vezetőből ki lehet nézni, hzgy tényleg elszakad nála a cérna, és egy háború keretében támadja meg a másikat. De vajon Kim Dzsongun tényleg csak atomfegyverek birtokában van?
Van ugyanis egy sokkal erősebb, sokkal riasztóbb fegyvere is. Egy olyan, amit ő maga sem szeret annyira megpiszkálni, és nagyon érzékeny, ugyanakkor sokkal nagyobb pusztításra képes, mint egy atombomba.
Akár emberek tízmillióit ölhetné meg nagyon rövid időn belül, és nem, nem biológiai fegyverről van szó, hanem valami sokkal szofisztikáltabb dolognál.
Észak-Korea nagy fegyvere ugyanis a kiberfenyegetés. A kibertámadások terén ugyanis korábban is értek már el jelentős eredményeket.
Az internet sebezhetőségei jól ismertek, ha az észak-koreaiak nagyon akarnak, irtózatos károkat okozhatnak kibertámadásokkal, a fél világgazdaságot bedönthetnék.
Vagyis gyakorlatilag tényleg nagyobb károkat tudnának okozni, mintha ledobnák az atomot.
Nem csak gazdasági összeomlást indíthatnának el, akár éppen Amerika területén, de légitársaságok rendszerét zavarhatnák meg, vagy lekapcsolhatnák az egyes rendszerek áramellátását.
Mivel Észak-Korea az elmaradottsága és elszigeteltsége folytán kevésbé függ az internettől, mint bármelyik másik ország a világon, őket nem érintené ez a kataklizma olyan jelentősen.
A leghíresebb esetük a 2014-es Sony-hekkelés volt, amikor az óriáscég szervereiről rengeteg emailt, személyes adatot, megjelenés előtt álló filmeket és céges dokumentumokat hoztak ki, majd azzal zsarolták a vállalatot, hogy az Interjú című filmjük bemutatóját kaszálják el.
A Sony először elhalasztotta a premiert, aztán mégiscsak kiadta a filmet – igaz, nem mozikban, hanem online csatornákon.
Azóta az összes jelentősebb hekkertámadásnál és az interneten végigfutó vírusfertőzésnél felmerült a gyanú, hogy az észak-koreaiaknak közük lehet hozzá: ilyen volt a WannaCry zsarolóvírus vagy a hírhedt bangladesi bankrablás is.
Erőműveket és közműszolgáltatókat képesek feltörni a hekkerek, százezreket érintő áramszüneteket előidézve. Óriási veszélyben lehet tehát a világ, Észak-Korea ezt azonban egyelőre a jelek szerint mégsem veti be.
Sokak szerint fokozatos a terv, és kisebb támadások, a műveletek összehangolás zajlik. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy Észak-Koreának az atomfegyver tényleg csak egyfajta biztosítékként kell, hogy Amerika ne terjessze el erőszakkal ott is a híres demokráciáját.
OSZD MEG másokkal is!