Észhez tért az aktivista, aki korábban a menekülteket segítette? megdöbbentő információkat tárt a világ elé!

2018. augusztus 9., csütörtök

"Németország számára már túl késő..." - megdöbbentő igazságokat mondott ki...

Natalia Osten-Sacken: Rebecca, sok éve menekültekkel és bevándorlókkal dolgozol, jól ismert emberi jogi aktivista vagy. Már a 2015-ös nagy bevándorlási hullám előtt is igencsak ismert voltál abbeli harcod révén, hogy ezeket az embereket korlátlanul fogadják be Németországba. Mi befolyásolta a nézeted változását?

Rebecca Sommer: Szeretném kiemelni, hogy sohasem harcoltam migránsok „korlátlan” befogadásáért, mert bármely ország számára lehetetlenség a vég nélküli befogadás.

Humanista, valamint emberi jogi aktivista vagyok. Az első években azt hittem, hogy azok az emberek, akik idejönnek, valódi menekültek, boldogak, hogy most biztonságban lesznek, és hogy jó szándékot fognak felmutatni azért, hogy itt alkalmazkodjanak és integrálódjanak. Idővel azonban lépésről lépésre bekövetkezett a kellemetlen ébredés. Ennek az okai annyira összetettek voltak, hogy azt egyszerűen nem tudtam többé nem figyelembe venni.

Segített a szemem felnyitásában valami, ami 2016-ban történt, amikor megtudtam az igazat menekültek egy bizonyos csoportjáról, akiknek hosszú ideig gondját viseltem. Időközben barátaimmá váltak, segítettem nekik a menekültügyi eljárások alatt, foglalkoztam a hivatalos ügyeikkel, szereztem nekik lakásokat, bútort, mobiltelefonokat, számítógépeket, ruhát, tanfolyamokat, munkahelyeket, ösztöndíjakat, valamint szabadidőm számolatlan óráját töltöttem egyéni ügyekkel.

Egy ponton azonban észrevettem, hogy ezek az emberek piszkos játékot játszanak velem, azaz takiját alkalmaznak ellenem.

Ezek az emberek hazudtak nekem, ami nagyban kiábrándított. Engem állandóan figyelmeztettek erre a muszlim megtévesztési stratégiára arab országokból való emberek, valamint kurdok, akik nem csupán háborús zónákból menekültek, hanem a muszlimok elől, azonban nem akartam rájuk hallgatni.

És hirtelen kiderült, hogy azok az emberek, akiknek minden gondjával foglalkoztam, akik velem ettek, ittak, táncoltak, nevettek, nem imádkoztak, nem jártak mecsetbe, nem tartották be a ramadánt, gúnyolták a vallást és a mélyen vallásos embereket, ők egész idő alatt, miközben az ételemet eszik és a kertemben ülnek, nem beszélnek rólam másképpen, mint „egy ostoba német szajháról”.

Ez nekem nem csak nagyon fájó volt, mert én voltam a segítségük, a barátjuk, a nővérük és az anyjuk, valamint tényleg megbíztam bennük, hanem egy további indok is volt, hogy felébredjek.

Ők voltak az én tényleges példám a nyugati szemléletű emberek, valamint az arab-muszlim kultúrából való emberek közötti sikeres integrációra és barátságra. Segítettem nekik, óvtam őket, támogattam őket, és valódi barátságot ajánlottam nekik. Tárt karokkal fogadtam őket Németországban, és ezért „köszönetképpen” szavaik és tetteik által tiszteletlenségben részesültem.

Időközben az összes ügy aktáját, melyeken valaha dolgoztam, felfektettem, és jelenlegi, valamint korábbi pártfogoltjaim előremenetelét sokkal kritikusabban és pontosabban követem.

Más önkéntesek ügyeit szintén megfigyelem. Sajnos hasonló tapasztalatok miatt, mint az enyémek, sok ember otthagyta a munkáját, és az újak, akik kezdenek, ugyanannyira naivak, mint én voltam egykoron.

De ellentétben azzal, amit a média mond nekünk, nincs olyan sok készséges önkéntes, és mások, akik olyan sokáig vannak, mint én, egyszerűen elkezdtek ebből pénzt keresni. Részükről nem fogsz csalódottságról hallani – az nem állna érdekükben.

Bár a nyitott ügyeket továbbviszem, csak olyan új ügyeket vállalok el, melyekben véleményem szerint valódi menekültekről van szó, akiknek okuk van arra, hogy egy világi államba jöjjenek, ahol a nők és a férfiak egyelők a törvény előtt, ahol disznóhúst eszünk, ahol akár meztelenül is napozhatnak a strandon.

Ez a szabadság nagyon értékes és nagyon törékeny, ha arra gondolunk, hogy hirtelenjében milyen sok ember érkezik ide „kendővel a fejében”, és csupán a számuk miatt itt minden megváltozik.

Most már látjuk. Nagyon óvatossá és nagymértékben bizalmatlanná váltam.

Úgy hiszem, hogy azok, akiknek tényleg nincs szükségük a nálunk való menedékre, muszlim országokban kellene menedéket vagy egy jobb életet keresniük ahelyett, hogy középkori értékeiket megpróbálják ránk erőltetni, és ez idővel egyszerűen mindannyiunknak kárt okoz.

OSZD MEG másokkal is!

érdekes érdekesség európa durva politika menekültek botrány

Megtekintések száma: 20522

Ajánlom a Facebookon