Sikeresen leszállt az ESA ExoMars expedíció szondája, melyet Schiaparelli névre kereszteltek egy híres csillagász után. Óriási lépés ez Európa számára, és először sikerült elérnie a Mars felszínét!
Hatalmas jelentőségű a mostani bejelentés, ugyanis a Schiaparelli az első olyan Európából indított űreszköz, mely elérte a Mars felszínét, és sikeresen landolni is tudott ott.
Világtörténelmi siker
A tudósok a landolás után aggódtak, hogy a robot elveszett, mert nem küldött automatikus üzenetet biztonságáról. Később a vörös bolygó körül keringő Mars Express űrszonda adott jelet a modul állapotáról.
Soha azelőtt egyetlen másik nemzet sem volt erre képes, hogy az amerikaiakon kívül ennyire messzire jutassanak el egy szondát.
Az irányító központban jelenleg értékelik az űrszondáról érkező jeleket, de eddig minden biztató.
A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett modul vasárnap vált le szállítóeszközéről, a Trace Gas Orbiter űrszondáról.
A csaknem 600 kilogrammos egység hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe.
Még nincs vége a kritikus időszaknak
Jelenleg elég feszült a helyzet, mivel a korábbi hivatalosnak tűnő hírekkel ellentétben nem sikerült konkrét jól érzékelhető jelet fogni a szondától, de a szakemberek bizakodóak.
A landolás előtti időszakaszban ugyanis váratlanul megszakadt a kapcsolat. Bár a Mars körül keringő modul helyzetjelentése szerint a landoló egység állapota is rendben van, most még mindenki izgul.
Don McCoy, az ExoMars Projekt menedzsere elmondta, a leszállóegységről érkezett jelek megerősítették, hogy a modul belépett a Mars légkörébe és kinyitotta ejőternyőjét, de még túl korai többet biztosan mondani a leszállóegység állapotáról.
Az irányító központban várják a jelvétel következő időpontját, amikor a NASA Mars Reconnaissance űrszondája átrepül a Schiaparelli landolási helye fölött, és közép-európai idő szerint 20 óra körül továbbíthat jeleket a leszállóegységről.
Életet találhat a Marson
Fő feladata az lesz, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Ebben a tudósok nagyon bizakodnak, ugyanis rengeteg elmélet és pletyka kering a szakemberek között arról, hogy nem csak hogy folyékony víz van a Mars felszínén, hanem akár most is jelenlévő mikrobiológiai szintű élet is fennmaradhatott.
Ha sikerül valamilyen tudományos bizonyítékra bukkanni ez ügyben, akkor a Schiaparelli örökre beírná magát az emberiség történelmébe.
A kérdés sokak szerint nem is az, hogy van-e élet a Marson, hanem az, hogy milyen szintű is. Lehet, hogy csak baktériumok szintjén létezik, de könnyen lehet akár az is, hogy összetettebb létformák is kialakulhattak pár centivel vagy méterrel a felszín alatti nedves talajrétegben.
Remélhetőleg erre a kérdésre, és sok másikra választ fogunk kapni a Schiaparelli által.