Hamarosan eldőlhet a világunk sorsa…
Általában kevesebb figyelmet kapó ökológiai folyamatok is komoly következményekkel lehetnek a Föld állapotára és a biodiverzitásra.
Ilyen trendeket azonosított a William Sutherland cambridge-i biológus vezette testület. A környezettudósok, klímakutatók, futurológusok 15 viszonylag ismeretlen, veszélyes vagy akár kihasználható tendenciára hívják fel a figyelmet, melyek jelentősen hatnak az élővilág állapotára.
A Trends in Ecology & Evolution folyóiratban publikált jelentés és a Scientific Americal cikke szerint ezekre (is) nagyon kell figyelni:
1. Az antarktiszi tengerfenék
Az Antarktisz gyorsabban olvad, mint gondolták, ez pedig nem csak a leszakadó hatalmas jégselfek vagy a globális tengerszint emelkedése miatt fontos: az olvadékvizek megváltoztatják a partmenti vizek sótartalmát, a tengerbe kerülő üledékek pusztítják az élővilágot, miközben több lesz a plankton. Hogy az összetett folyamatok hogy hatnak a légkörben a szén-dioxid-szintre, további kutatásokat igényel.
2. Higany
A föld legnagyobb higanykészlete a permafrosztban található. Az 1,8 millió tonnára becsült higanymennyiség azonban a felmelegedés miatt fokozatosan kioldódik az örökfagy birodalmából, és a vízciklusba kerülve távoli tájak vízkészletét is szennyezi. A súlyosan toxikus anyag a mikrobáktól az emberig minden élőlényre hat.
3. A műanyagproblémára kitalált megoldások újabb problémákat jelentenek
A környezeti parák közül mostanában mintha a műanyagprobléma kapná a legnagyobb figyelmet, időnként olyan kisebb ügyeket fúj fel a média, mint a szívószál-kérdés. Bár az jó, hogy felerősödött a gondolkodás a gyakorlatilag soha el nem bomló műanyagszemét jövőjével kapcsolatban, a forgalmazott megoldások a reciklálástól a biológiai ágensekkel történő lebontáson át a növényi helyettesítőkig újabb ökológiai problémákat jelentenek. Vannak persze rossz és kevésbé rossz megoldások, de az biztos, hogy összetett hatásokról van szó, nincsenek mindenre jó csodaszerek.
4. Újfajta napkrémek
A hagyományos napkrémekben lévő kémiai anyagok hozzájárulnak a korallvirágok kifehéredéséhez és pusztulásához. Emiatt elkezdtek újfajta, az ultraibolya sugárzástól védő szereket kifejleszteni, melyekben a cianobaktériumokban is megtalálható shinorine-t használják UV-védőként. A shinorine biológiai hatásai azonban még elég ismeretlenek, elképzelhető, hogy ha elterjed a használata, az újfajta problémákat okoz majd a tengeri élővilágban.
5. Kínai csatorna
Még csak tervezési fázisban tart a Hungcsi-csatorna létesítése Észak-Kínában, ha azonban megvalósul a száraz vidéket vízzel ellátó új nagy vízrendszer, az nagyon összetett és messzire gyűrűző hatásokkal járhat: mezőgazdasági termelésbe vont nagy földterületek, átalakuló hidrológiai viszonyok, és a kisebb biodiverzitás mellett földrengéskockázat is valószínűsíthető.
6. Időjárás-átalakítás Tibetben
Miközben északon mesterséges folyóval, a nagy kiterjedésű Tibeti-fennsíkon ezüst-jodid részecskékkel és generátorok tömegével biztosítanák a stabilabb vízellátást a kínaiak. Ha így lesz, az alapvetően megváltoztatja az 1,6 millió négyzetkilométeres terület időjárási viszonyait, ami pedig a hegyvidéki hideg sztyeppe világára és Dél-Kelet-Ázsia folyórendszereire lesz nem elhanyagolható hatással.
7. Sótűrő rizsfajták
A tengerparti területeken és a belső sós pusztaságokon fontos agrárfejlesztés a sótűrő rizsfajták kitenyésztése. Az ökológia komplexitását jelzi azonban, hogy ennek is megvannak a maga veszélyei: a termőterületek növekedhetnek, ami hatással lesz a tágabb ökoszisztémára, és a szükséges hígítás miatt paradox módon az édesvízigény is növekedhet komolyabb termelési volumen esetén.
8. Több génmódosított növény
A génmódosított növényeken alapuló mezőgazdaságot Európában nagy léptékben továbbra sem engedik, míg Amerikában tovább lazítottak a szabályozáson. A nagyon ellentmondásosan megítélt technológia egyszerre teheti lehetővé több ember élelmiszerellátását azonos területen kisebb műtrágyaigény mellett, valamint fenyeget egy sor nem szándékolt következménnyel.
9. Halasított olajos magvak
A sci-fi-szerű cím egy sikeresnek tartott génmódosítási trendre utal, arra, hogy génpiszkálással sikerült olyan olajnövényeket létrehozni, melyek a halakban meglévőhöz hasonló, egészséges omega-3 zsírsavakat állítanak elő. Ez jó az emberi egészségnek és jó a túlhalászat miatt egyre rosszabb állapotban lévő globális halállománynak is, félő azonban, hogy nem jó a rovaroknak, amik így nem képesek hozzájutni a növényekben eddig meglévő tápanyagukhoz.
10. Újratervezett növényi mikrobiomok
Ahogy a bennünk élő, óriási mennyiségű mikroba alapvetően meghatározza az emberi test működését, a növények tápanyagfelvételét, betegségeknek való ellenállását, szárazságtűrő képességét és rengeteg egyebet határoznak még a növényi mikrobiomok. Ezeknek a nagyon összetett működése miatt idáig ebbe nem nagyon nyúlt bele az ember. Az egyre olcsóbb génszekvenálás és a 2010-es évek tudományának univerzális sztárja, a gépi tanulási rendszerek gyors fejlődése azonban ebben is gyors változást hozhat. Az ember szempontjából előnyös tulajdonságokat eredményező mikrobiomok mesterséges felturbózása ugyanolyan ellentmondásos terület lehet hamarosan, mint a génmódosításé.
Forrás: Index.hu