​Ez a különbség a koronavírus és az influenza között

2020. szeptember 24., csütörtök




Az Egészségügyi Világszervezet és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. 

Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését.

Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc összefoglalója az mta.hu számára.

Az influenzamegbetegedések tünetei nagyrészt átfednek a SARS-CoV-2 tüneteivel, így

a diagnosztikai ellátásra hatalmas pluszteher várhat az elkövetkező hónapok során.

Különösen fontos ennek mérséklése, így az idei évben az influenza elleni oltás széles körű alkalmazása tudományos tények alapján is indokolt. A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20 százalékát is megfertőzni, és évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amiből az európai régióra 70 ezer haláleset jut. Számos kérdés adódik ezzel kapcsolatban, melyeket érdemes tisztázni.

Miben hasonlít a szezonális influenza és a SARS-CoV-2 vírus?

Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból számos hasonlóságot lehet megemlíteni, melyek a védekezést bizonyos mértékig egy síkra helyezik.

Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyek a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezetésre kerültek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések. 

Az influenzaszezon a bolygó déli és északi féltekén elcsúszva jelentkezik, az évszakokat követve, így az Egyenlítőtől délre éppen augusztusban ér hivatalosan véget. Érdekes adatokat találni az ottani esetek kapcsán, a teljes régióra igaz, hogy

a Covid-19-megbetegedés miatt bevezetett intézkedések nagyságrendekkel kevesebb influenzás megbetegedést eredményeztek.

Ugyanakkor nem tudni, hogy az északi féltekén mi várható a jelenlegi megváltozott járványügyi stratégiák mentén.

Mindkét betegség nagyon hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelése várható.

A járványtan egyik alapvető mérőszáma a reprodukciós ráta (R0), amely nagyon leegyszerűsítve a kórokozók terjedési potenciálját jelöli. 

Ez indikálja a járványok növekedési ütemét, illetve 1 alatti vagy 1-es értéknél a járvány zsugorodását, stagnálását jelenti. 

A Covid-19 esetében alapvetően ez az érték 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb. Természetesen nehéz közvetlen összehasonlítást végezni, hiszen az R0 változása minden esetben számos tényezőhöz kötött. Jelenleg azonban a Covid-19 esetében, mivel egy új, a populáció számára még ismeretlen kórokozó, az R0 tartósan és dinamikusabban magasabb.

Bár a tünetek nagyrészt átfednek, a súlyos esetek arányában már markánsabb különbség figyelhető meg. 

A Covid-19 esetében a fertőzések 80 százaléka enyhe vagy tünetmentes, míg 15 százalék súlyos, kórházi ellátást igényel, további 5 százalék szorul gépi lélegeztetésre.

Ez nagyságrendekkel nagyobb érték, mint a szezonális influenza esetében, korcsoportszintű eloszlás tekintetében pedig a kórházi bekerülés aránya a munkaképes korosztályt is nagyobb arányban érinti a Covid-19 esetében jelenleg.

Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek. Jelenlegi ismereteink szerint ez a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedőknél áll fenn.

A legsúlyosabb különbség a halálozási ráta vonatkozásában figyelhető meg.

Bár a Covid-19-megbetegedések tényleges halálozási mutatója a ránk váró időszak alatt vár pontos megismerésre, és rendkívüli mértékben eltérő lehet térben és időben, a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.

Sajnos erre gyakorlati bizonyítékot szolgáltat, hogy a szeptember 21-i állapot alapján 960 ezer ember hunyt el az új koronavírus által okozott fertőzésben, így a második hullám küszöbén is már jóval meghaladtuk az átlagos influenzaszezonok mutatóit.

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 14355





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet