Sokan sokféleképpen próbálták már értelmezni a szerkezetet, és annak megmaradt, sokezer éves fogaskerekeinek darabjait. Lehetséges, hogy az Anunnakik által hátrahagyott időmasinához tartoztak? Vagy egy kozmikus átjáró nyitására alkalmas készülék lehetett?
Sokan azt beszélik, hogy a több mint 2000 éves leletnek nem lenen szabad léteznie. A tudomány berkein belül nagyon sokan egyfajta ooparts-nak, azaz téren és időn kívüli régészeti leletnek gondolják.
Ez azt jelenti, hogy nem lenne szabad léteznie. legalábbis így, ebben a formában, ezzel az „életkorral” biztosan nem.
A szerkezetre 1902. május 17-én találtak rá halászok a Kréta környékén fekvő vizekben, a tenger mélyén körülbelül 40 méteres mélységben, egy Krisztus előtti 1. században elsüllyedt római hajóroncsban.
A felszínre emelt leletet még ugyanebben az évben megvizsgálta egy Valerios Stais nevű régész, majd az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára megvásárolta azt.
Azóta az antiküthérai szerkezet néven híresült el. Senki sem jött rá arra, mi lehetett, és mi célt is szolgálhatott egykoron. Az sem biztos, hogy a szerkezet a rekonstrukciók alapján úgy nézett ki, ahogy megalkották az elképzelést.
Egyes kutatók szerint ugyanis mag a szerkezet egy sokkal összetettebb gépezet vagy mechanika egyetlen eleme volt.
Hogy a többi darabot miért nem találták meg, az egyelőre rejtély, de nincs kizárva, hogy csak tovább kell kutakodni.
Egyes elméletek szerint valamiféle csillagászati előre jelző eszköz lehetett, mások szerint bizonyos értelemben időgép. A paleoasztronautika hívei szerint pedig egy olyan ősi időmanipulációs szerkezet darabja, mely képes volt olyan torzulást előidézni a téridőben, mely lehetővé tette az időutazást és a térpontok közötti teleportációt.
Vagyis egyfajta átjárót nyitott egy másik világra.
Noha túl sok bizonyíték nincs az elméletre, nem is zárja ki semmi a feltételezést. Sőt, egyre több jel mutathat arra, hogy az antiküthérai szerkezet egyedülálló volt, vagyis sehol a világon nem készült belőle még egy. Ez pedig azt jelenti, hogy valami hihetetlenül különlegesről beszélünk.
A szerkezet több mint 37, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll.
Kiválóan megmunkált fogaskerekek ezek, melyek felvetik a lézeres technológia közbenjárását is, annyira élesek és részletesek. Ha valóban ősi idegenek készítették, és hagyták itt a Földön az eszközt, akkor stratégiai jelentőségű lehetett.
Indiában léteznek olyan ősi, szanszkrit iratok, melyek ősi, 12.000 évvel ezelőtti nukleáris háborúról írnak. Sokak szerint ezen háború során védte meg egyszer és mindenkorra egy másik faj segítségével a Földet az emberiség az Anunnakiktól.
A háború után aztán végül az egyetlen szerkezetet, mely biztosította az Anunnakik világába való átjárást, megsemmisítették, hogy a gonosz lények ne tudjanak újabb hadsereget küldeni a Földre.
Az Anunnakik voltak egykori teremtőink, akik azonban rabszolgaként tekintettek az emberi fajra, mely idővel fellázadt, és más fajok – köztük sok áruló Anunnaki és nefilim hibrid is – csatlakoztak hozzájuk.
Ha valóban így volt, akkor oka van annak, hogy az antiküthérai szerkezetet jól eldugták a világ elől, és talán lehet, hogy nem is egy ilyen volt, de a többit porrá zúzták, és teljesen megsemmisítették, hogy elvágják az idegenek haderő utánpótlását.
Persze ez a paleoasztronautikai elmélet eléggé hihetetlenül hangzik, de az indiai szanszkrit iratok valóban alátámasztják ezen elmélet lényeges momentumait.
Kisari Mohan Ganguli történész azt állítja, hogy a Mahábhárata és a Rámájana tele van nagy nukleáris holokausztok leírásaival, melyek látszólag elképesztően nagyobb arányúak voltak, mint Hirosima és Nagaszaki.
Az írott emlékek között kutatva rábukkantak a kutatók több olyan érdekes kijelentésre, utalásra, ami egy múltbéli nukleáris háború lehetőségét veti fel.
„A gyors és erős vimánájában repülő Gurkha egyetlen, de az univerzum valamennyi erejével rendelkező lövedéket lőtt ki. Tízezer napként ragyogó, lángoló füst- és tűzoszlop emelkedett fel. Ez volt az ismeretlen fegyver, a vas mennykő, a halál küldötte, amely hamuvá égette a Vrsnik és Andhakák egész nemzetségét. A holttestek a felismerhetetlenségig megégtek. Hajuk és körmük kihullott, a fazekak összetörtek nyilvánvaló ok nélkül, és a madarak fehérré váltak. Néhány óra múlva minden élelem fertőzötté vált… Hogy szabaduljanak a tűzből, a katonák patakokba vetették magukat, hogy lemossák magukat és a felszerelésüket.”
rengeteg az ehhez hasonló hivatkozás. Egyértelműen valami olyan globális kataklizmára utalnak, melyek egy óriási holokausztot foglalnak magukban, ami több ezer, vagy több százezer ember életét követelte.
Ha így volt, akkor talán óriási szerepe lehetett ebben az egészben az antiküthérai szerkezetnek is. De hiszen csak 2000 éves, akkor még nem is létezett, akkor ez hogy van?
Sokak szerint az eredeti szerkezeteket már régen megsemmisítették, azonban valaki, vagy valakik több ezer évvel később új kaput akartak nyitni az idegenek világába, az ősi istenek világába. Ezek az istenek azonban gonoszok voltak, és más népek végül – vagy ugyanazok, azaz a készítők – maguk semmisítették meg a szerkezetet.
Az antiküthérai szerkezet azóta is rengeteg titkot rejt, melyek nagy részére talán sohase fogunk rájönni, csak ha eljönnek a Földre egykori készítői.
OSZD MEG másokkal is!