Ez az álmokkal kapcsolatos egyik legnagyobb rejtély: most úgy tűnik, közel járnak a tudósok a megfejtéséhez!

2018. augusztus 18., szombat




Thomas Andrillon, a Monash Egyetem idegtudósa a Live Science-nek nyilatkozva számolt be valamiről, ami az egész világot foglalkoztatja.

Thomas Andrillon, a Monash Egyetem idegtudósa a Live Science-nek nyilatkozva azt mondta, azok az emberek, akik úgy érzik, hogy nem álmodnak, valójában csak könnyebben elfelejtik az álmaikat. 

A tanulmányok legalábbis azt mutatják, hogy megfelelő ébresztés esetén még azok is képesek felidézni álmaikat, aki egyébként sosem tudnak visszaemlékezni.

Bár a jelenség hátterét egyelőre nem értik pontosan a kutatók, napjainkban egyre többet derítenek fel az alvás során zajló emlékezési folyamatokról.

Mikor az ember elalszik, nem egyszerre kapcsolnak ki az agy különböző területei.

Az egyik utolsó elalvó régió a hippokampusz, amely fontos szerepet játszik a rövid és hosszú távú memória közti közvetítésben.

Andrillon úgy véli, épp a hippokampusz lehet az utolsó agyterület, amely alvás után magához tér. Éppen ezért, amikor az ember magához tér, a hippokampusz képtelen átadni a rövid távú memóriarendszerben elraktározott álmokat.

A régió pihenése természetesen nem jelent teljes inaktivitást. Az alvás során a hippokampusz folyamatosan küldi a jeleket az agykéreghez, igaz, nem tudja fogadni a beérkező információkat. Ez azt jelenti, hogy a rövid távú emlékek gyakran egyáltalán nem raktározódnak el a hippokampuszban.

A korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az agynak nagyjából 2 percnyi ébrenlétre van szüksége a rövid távú memória beindításához 

Egy 2017-es tanulmány pedig azt is felfedte, hogy azok az emberek, akik nagyobb arányban képesek felidézni álmaikat, átlagosan többször és hosszabb időre ébrednek fel éjszaka. Ezek a személyek nagyjából 2 percekre térnek magukhoz alvás közben, míg a többiek éjszakai ébrenlétei csupán 1-1 percig tartottak.

Az álmok elfelejtésében két ingerületátvivő anyagnak, az acetil-kolinnak és a noradrenalinnek is fontos szerepe lehet. A két neurotranszmitter az emlékezésben játszik közre, elalvás után azonban jelentősen lecsökken a szintjük.

Meglepő módon azonban a REM fázisban (Rapid Eye Movement), amikor az álmok többsége zajlik, az acetil-kolin megközelíti az ébrenléti szintet, míg a noradrenalin továbbra is alacsony marad. A jelenséget a kutatók egyelőre nem értik pontosan, de elképzelhető, hogy az acetil-kolin növeli az agykéreg éberségét, a noradrenalin hiánya viszont ellehetetleníti, hogy később felidézzük emlékeinket.

Ernest Hartmann, a Tufts Egyetem munkatársa szerint további tényező lehet, hogy az agy miként értékeli az álmokat. Napközben is gyakran előfordul, hogy az ember elkalandozik, az efféle emlékek pedig pillanatok alatt kitörlődnek a memóriából.

Könnyen elképzelhető, hogy agyunk hasonlóan értéktelennek tartja az alvás közbeni gondolatok.

Ha valaki mindenképp szeretne emlékezni az álmaira, szerencsére van rá módszer. Elalvás előtt például érdemes meginni egy pohár vizet, a vizelési inger miatt ugyanis az ember felébredhet éjszaka. Az efféle alvást megszakító ébrenlétek elősegíthetik az álmok felelevenítését.

Emellett további segítség lehet, ha az ember ébredés után koncentrálni tud azokra az emlékfoszlányokra, melyek az alvásból megmaradtak. Ha ezt kellő idei folytatja, a hippokampusz képes lesz elraktározni az emléket.

OSZD MEG másokkal is!ű

Forrás: 24.hu

tudomány érdekes hihetetlen ezotéria spirituális álmok


Megtekintések száma: 5546





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet