Ez az ősi monolitikus erőd Nimród királyunkról lett elnevezve, és Szíriában található!

2018. október 5., péntek




Ősi magyar múltunk elfeledett "hagyatéka"?

Létezik egy középkorból származó, azaz akkor épült muszlim kastély, ami a Golán fennsíkra néz, és valahol a Hermon-hegy déli lejtőin nyugszik.

A Nirmód erődnek, vagy Nimród kastélynak elnevezett komplexum a mai napig az egyik legösszetettebb ilyen megalit.

Ráadásul bizonyos dolgokra még az építészek sem tudnak választ adni a létrejöttével kapcsolatban.

Hogy miért ilyen nagy kiterjedésű, hogyan hoztak pontosan létre, milyen technikával?

Egyes részei az erődnek ugyanis az akkori idők csúcstechnológiájának kellett, hogy számítson, más magyarázat egyszerűen nem létezhet arra, hogy szinte a semmiből hozzanak létre egy ennyire jelentőségteljes megalitikus építményt.

Kezdjük az elején: az erőd azzal a céllal jött létre hogy egy a Damaszkuszba vezető fontos nagy utat ellenőrizzenek, itt ugyanis nyugatról érkezhettek a seregek.

A nemzetközi közösség mind a mai napig Szíria területének tekinti a régiót, noha ez már hivatalosan nem így van.

Az erődöt 1229 körül építette Al-Aziz ‘Uthman, Szaladin egyiptomi szultán fiatalabb fia, hogy megelőzze a hatodik keresztes hadsereg Damaszkusz elleni támadását. Eredetileg arabul Qal’at al-Subeiba-nak, a “Nagy Szikla Várának” nevezték.

1260-ban a mongolok elfoglalták a kastélyt, megszüntették néhány védelmét, és szövetségesükre, Al-Aziz Uthman fiára hagyták a közeli Banias várossal együtt. A Mamluk győzelmet követően, melyet az Ain Dzsálút-i csatában arattak a mongolok ellen, Bajbarsz egyiptomi szultán megerősítette a kastélyt, és nagyobb tornyokat épített.

A várat Bajbarsz második parancsnokának, Biliknek adta át.

Az új kormányzó széles körű építési tevékenységbe kezdett. Amikor az építkezés befejeződött, Bilik megemlítette a munkáját, és egy 1275-ös felirattal dicsőítette a szultán nevét. Bajbarsz halála után a fia elrendelte Bilik meggyilkolását, nyilvánvalóan azért, mert félt a hatalmától.

A 13. század végén Akko kikötőváros muszlim meghódítását és a Szentföld keresztes uralmát követően az erőd elvesztette stratégiai értékét, és el lett hanyagolva.

A várat aztán a 16. századra elhagyták, és nem is volt látogatva, csak pásztorok, helyi gazdák által.

Végül a 18. században egy hatalmas, a térségben végigsöprő földrengés lerombolta az erőd egy jelentős részét.

1860-tól kezdve nevezték Qal’at Namrudnak azaz Nimród kastélynak az erődöt.

Az egész erőd komplexum 420 m hosszú és 150 m szélességű, nagyméretű, gondosan négyzet alakúra faragott kövekből épül fel. A falak mentén számos téglalap és félkör alakú torony található, hegyes, kereszt ívekkel fedve.

A vár egy mély, keskeny völgyre néz, amely elválasztja a Hermon-hegyet a Golán-fennsík többi részétől.

Ősi magyar múltunk elfeledett "hagyatéka"?

rejtély rejtélyek magyarsag ősmagyarság nimrod


Megtekintések száma: 7920





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet