Zavarba ejtő ritka, és rejtélyes régészeti lelet…
A vikingek mindig is a nagy és hatalmas, masszív fegyvereikről, és temetkezési, valamint hajózási szokásaikról voltak híresek.
A fegyvereiket különösen nagy becsben tartották, és a korukat meghaladó fegyverkészítési technológiát alkalmazhattak, ugyanis a viking fegyverek, korábban előkerült leletek is mind azt bizonyítják, hogy ezek rendkívül ellenálló eszközök voltak.
Egy viking harcosnak ez volt a legfontosabb, így hát különös figyelmet fordítottak fegyvereikre.
A legtöbbekben úgy élnek a vikingek, mint egyszerű, karddal és baltákkal hadonászó nép, pedig az új kutatások szerint megdöbbentően fejlett és kifinomult volt a technológiájuk.
A fejlett fegyverkészítési technológiájukra remek példa az Ulfberht-kard. Ezen kard és sok más hasonló viking kard megelőzte több szempontból a korát.
A vas nagyon régóta ismert és használt fém. Az elemi vas tiszta állapotban ezüstfehér színű, 1538 Celsius-fokon olvad.
Kristályszerkezete, azaz atomjainak kapcsolódási struktúrája 900 Celsius-fokon megváltozik: vörösen izzik és átalakul térközepesből lapközepes kristályráccsá. Ekkor sokkal jobban alakítható, hajlítható, megmunkálható.
Ahhoz, hogy a vasról eltűnjenek a szennyeződések, fel kell hevíteni az említett hőmérsékletre.
Azonban abban a korban ez nem állhatott rendelkezésükre. A kardon található nyomok, technológiai jellemzők szerint azonban valahogyan mégis ez a helyzet.
A jövő technológiáját használták volna a vikingek a kardjaik elkészítéséhez? De mégis, hogyan?
Az Ulfberht kardokon alig van szennyeződés. és háromszor akkora a széntartalma, mint más fémeknek abból a korból.
Ezek szerint talán mégsem az ipari forradalom alatt kezdték el megmunkálni a fémet, hanem már jóval korábban is képesek lehettek rá egyes népcsoportok, így a vikingek is.
Richard Furrer, wisconsini fémkovács elmondta, hogy mennyire nehéz létrehozni bármi hasonlót az Ulfberht-kardhoz.
kevés ember van még ma is a Földön és kevés olyan berendezés, mellyel reprodukálni lehetne a kardot, ezért óriási rejtély, hogyan készült pontosan, és miért létezhetett-e egyáltalán abban a korban hasonló.
Nem véletlen, hogy egyesek természetfeletti vetületet is próbáltak adni az ügynek.
Sokan kezdtek bizonyosak lenni abban, hogy a kardok előállítója mágikus erővel kellett, hogy rendelkezzen. Ilyen fegyvert előállítani abban a korban egészen elképesztő dolog volt, ami csak úgy nem sikerülhetett volna.
A kardon nincsenek törésnyomok, még mindig éles és egy kicsit természetfeletti a hatása. Egy kísérletben, középkori technológiát használva a szakemberek, legjobb kovácsok kínkeservesen tudtak csak hasonlót alkotni.
Talán az anyaga és a fém megmunkálása a vikingektől ered, akik mindenkit megelőzhettek ezzel a technológiával? vagy rejtélyes módon egyidőben több helyen ütötte fel a fejét ez a „képesség” az emberek között, amit talán nem is evilági tudásnak köszönhetünk?
OSZD MEG másokkal is!