Mintha csak egy óraszerkezet belsejében élnénk, és nem tudnánk az óramester kilétéről, de érzékelnénk a világunk „megtervezettségét”… Tényleg létezik egy felsőbb erő, egy következetes „valami”, ami létrehozta azt az egymásra épülő viszonyrendszert, ami a kozmoszt működteti?
Feltetted már magadnak a bizarr, és ijesztő kérdést valaha.
Ki teremtette a világot, miért vagyunk benne?
Hosszú évtizedek óta az egyik leghátborzongatóbb kérdés a mai tudomány számára. Olyan kérdés, melyet minden kutatási eredményeink ellenére képtelenek vagyunk megmagyarázni. Elméletek, különféle teóriák persze itt is akadnak.
A vallásbarát magyarázat szerint Isten.
Igen ám, de – félretéve mindenféle vallásellenességet – ha valóban Isten a maga képmására teremtette az embert, miért léteznek más civilizációk is a galaxisban?
Mert léteznek, ez matematikai bizonyosság. Létezik ugyanis egy formula – mely mára már ugyan elavult a rengeteg felmerülő új faktor miatt, ezért egy tovább bővített változatát használják – melyet azért alkottak meg, hogy ki lehessen vele számolni, hogy hozzávetőlegesen hány idegen, kommunikálni képes faj él a galaxisunkban.
A Drake-formulát (vagy Drake-egyenletet) dr. Frank Drake alkotta meg 1960-ban.
- N az egymással kommunikálni képes civilizációk száma
- R* a csillagok keletkezésének gyorsasága (db/év) a Tejútrendszerben
- fp a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya
- ne a lakható bolygók átlagos száma egy bolygórendszerben
- fl az élet kialakulásának valószínűsége
- fi értelmes lények kialakulásának valószínűsége
- fc technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége
- L a technikai civilizáció várható élettartama (a kommunikációnak kétirányúnak kell lennie)
A Drake formula alapján a mai számítások szerint is legalább több tucat – egyes becslések szerint pedig akár több száz – olyan fejlett civilizációnak kell léteznie valahol az univerzumban, mint a miénk.
A Drake-formula napjainkra túlhaladottá vált, mert minden egyes tényezőjében akkora bizonytalanság van, ami lehetetlenné teszi még a nagyságrendi becslést is, emellett például egyáltalán nem biztos, hogy csak csillagok körül keringenek bolygók.
Sokak szerint bár a természetre mindig rá lehet húzni valamilyen matematikai modellt, ez bizonyítéka, vagy jele lehet annak is, hogy egy intelligens tervezés eredménye az univerzum.
Vagyis egyfajta kozmikus tervezőasztalon született, ahol minden „összetevőt” gondosan „kimértek”.
A Drake-formula pedig ezen összetevők előfordulásával dolgozik és játszik el.
Ez egyfajta közelítő egyenlet, amiből képet kaphatunk arról, hogy a kozmosz mennyire nyüzsöghet az élettől.
Gyakran vetődik fel a kérdés: ha a Drake-formula tényleg pontos és „működik”, akkor a Fermi-paradoxon miért van jelen a világunkban?
A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.
Vagyis röviden: már rég intelligens élet nyomaira kellett volna törvényszerűen bukkannunk, ez mégsem így történt.
Azonban sokan felhívják a figyelmet arra, hogy ez szimplán csak idő kérdése, függvénye lehet. Egyszerűen még nem telt el annyi idő, hogy fejlett civilizációra bukkanhassunk, ugyanakkor még az sem kizárt, hogy mi vagyunk az univerzum legfejlettebb civilizációja.
Mindenre a Drake-formula lehet a válasz:
Bár sokan túlhaladottnak tartják az elméletet, mivel mára tudjuk, hogy sok szempontot és tényezőt egyszerűen nem vesz figyelembe, mégis rávilágít arra, hogy rengeteg hozzánk hasonló faj élhet a kozmoszban.
ha a világunkat valóban intelligens tervezés eredménye szülte, az még önmagában nem jelenti Isten létezését, ellenben rámutat arra, hogy tényleg létezik egy felsőbb erő, egy következetes „valami”, ami létrehozta azt az egymásra épülő viszonyrendszert, ami a kozmoszt működteti.
Mintha csak egy óraszerkezet belsejében élnénk, és nem tudnánk az óramester kilétéről, de érzékelnénk a világunk „megtervezettségét”…
OSZD MEG másokkal is!