Egyszer már megtörtént a múltban, bármikor megismétlődhet. Nem, nem egy gyilkos aszteroidáról van szó, hanem valami annál is borzalmasabb dologról…
A földtörténet legnagyobb, 252 millió évvel ezelőtt bekövetkezett fajkihalásáért a légkörben bekövetkező oxigénhiány felelős. A régmúltban szinte mindent kipusztító katasztrófa napjainkban is bekövetkezhet?
Az ősi időkben, a Perm időszak végén olyan súlyos oxigénhiány alakult ki bolygónkon, mely előre megpecsételte a Földi élővilág sorsát.
Tízből kilenc faj eltűnt a Földről a negyedmilliárd éve bekövetkezett tömeges kihalás hatására, az élővilág csak nehezen állt talpra.
Ez volt a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida előtti legnagyobb globális kataklizma. A tudomány számára egyértelmű, hogy az oxigénhiány jelentősen hozzájárult a tömeges fajkihaláshoz, sőt egy új kutatás szerint valószínűleg ez volt a fő oka a kihalási hullámnak.
Ilyen körülmények között a baktériumok normális esetben lebontják az elhalt élőlényeket, eközben kénsavat termelnek. Ez főként a tengeri élőlények számára végzetes
Rejtélyes vaslerakódások árulkodnak valamiről…
A kutatók nemrégiben nagyon nagy mennyiségben találtak vasat az Omán hegyeiből ebből a korból származó kőzetmintákban, amelyek az egykori trópusi Tethys-óceán üledékéből állnak.
A vas azért érdekes, mert elvonja a ként és piritként megköti az üledékben. Ebben a formájában a kén ártalmatlan és ezért nem okolható a fajkihalással.
Korábban ugyanis azt hitték a kutatók, hogy ez felelet a kihalásokért, de mivel most sikerült ezt is kizárni, a fellépő oxigénhiány maradt, ami egyértelműen okolható.
Bár a katasztrófa nem állt fenn túl hosszú időszakokig, mégis többször előfordult, így újra meg újra kihaltak az addig kialakuló fajok, élőlények.
A Földön élő fajok legtöbbje az oxigénhiányos légkörben szó szerint megfulladt, szép lassan haldokolni kezdtek, majd kimúltak. A keletkezett károk olyan súlyosak voltak, hogy majd 5 millió év kellett ahhoz, hogy a fajok újra megfelelő sokszínűséggel rendelkezzenek.
Annak idején az adott időszakban még a világtengerek is szó szerint csaknem teljesen kiürültek.
a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajoknak pedig mintegy 70 %-a tűnt el a bolygóról.
Újra megtörténhet?
Az élővilágot legjobban megtizedelő kihalási hullámnak a kőzettani és az ősmaradvány anyag vizsgálata alapján két szakasza volt, mintegy ötmillió év különbséggel. A legnagyobb arányú fajpusztulás, a második kihalási hullám idején viszonylag rövid idő alatt játszódott le.
Vannak olyan kutatók és szakemberek, akik szerint egy ilyen tömeges fajkihalási hullám még ma is bekövetkezhet, mert
ez az oxigénhiányos légkör állapot bármikor felléphet az elkövetkező évtizedekben.
Ha ez bekövetkezne, a fajok közel 70%-a kihalna, és újra megborulna a tápláléklánc. Az ember technológiai fejlettsége révén valószínűleg ugyan túlélné a kataklizmát, de a populációnk közel kétharmada szintén elpusztulna.
A Csended Óceánt ráadásul nem csak az oxigén hiány sújtja. Közvetetten de ebben szerepet játszott a fukushimai katasztrófa is, mely rákos megbetegedéseket indított el a tengeri élővilágban.[/caption]
Az óceánok lassan kiürülnének, elsavasodnának, és záptojásra emlékeztető szagot kezdenének árasztani. Sokak szerint ez utóbbi folyamat már szép lassan el is kezdődött.
Az óceáni élővilág bár kevésbé volt veszélyeztetett a közvetlen emberi szennyezésekkel kapcsolatban, azonban az utóbbi évtizedekben a túlhalászás és a vadászatok hatására annyira megcsappant a vizekben élő élőlények populációi, hogy az észrevehető lett az arra járó hajósok számára is.
Ez a jelenség azonban nem csak ennek a következménye. Egyre kevesebb a világtengerek oxigéntartalma, így a benne élő élővilág állapota is egyre kritikusabb.
Kaliforniában nemrég felfedezték, hogy a csendes óceán alját tengeri élőlények tetemei takarják olyan mennyiségben, amit a megfigyelés 24 éve alatt sohasem láttak.
Ha ez a folyamat véglegesen, visszavonhatatlanul és ténylegesen bekövetkezne, minimum néhány évre szükség van hozzá, de inkább évtizedekre.
Ha az emberiség észreveszi a jeleket, és kellő időben felkészül, akkor fennmaradhat, és a maradék 30%-ba tartozhat, azon fajok közé, akik túlélik a kataklizmát.