Ezeket a népi hiedelmeket vajon ismered? Meg fogsz lepődni!

2018. július 16., hétfő




E babonás hiedelmek, felfogások és balga-cselekvőségek azonban nem mindenkor a balgaságnak és értelem nélkül való cselekvőségeknek folyományai csupán, hanem míg egyrészt az ősvallás eltörpült, elhalaványúlt ágazataival és a természeti erők, jelenségek, meg az állati élet ösztöneinek megfigyeléseivel találkozunk azokban; addig másrészt e babonás hiedelmek és cselekvőségek a népélet illemszabályaiként, hitéleti és erkölcsi oktatásaiként is jelentkeznek.

A nép babonái, balhiedelmei egyenlők a magyar nép babonáival, a mint maga a népélet nyilatkozása is alapjában teljesen azonos a magyar népélet megnyilatkozásával.

Megtaláljuk a nép babonái között az állatokat, növényeket és ásványokat ép úgy, mint a természeti jelenségeket, a napokat, a hét valamennyi — és a szentek napjait, meg a természet évfordúlati — és ünnepnapokat, a napszakokat, égitesteket, a villás tárgyait eszközeit, gyakorlatait "és szokásait.

A testrészek és test-életi jelenségek, boszorkányok, a halott személyével, tárgyaival, az ördög, a sárkány, mind-mind ott élnek, szerepelnek a bűbájos-számokkal és színekkel együtt; valamint a varázsmondások, hitéleti cselekvőségek, igézések és ráimádkozások is.

Mielőtt azonban az ismert és a népélet legkülönbözőbb szakában és idejében szereplő babonákat, babonás hiedelmeket stb., stb. felsorolnék, előbb felemlítünk néhány babonás felfogást és cselekvőséget, hogy rámutassunk a már előzőleg említett azon tényre is, miszerint a babonás felfogások, mondások és cselekvőségek gyakran a népélet illemszabályait, hitéleti és erkölcsi oktatásait képezik, még pedig csakis az által, hogy babonás hiedelembe, felfogásba burkoltan, a nép lelkére és cselekvőségére üdvös eredménynyel hatnak.

Lássuk a példákat:

A babonás hit azt tartja, hogy: „a kis gyereket nem jó átlépni, mert kicsi marad"; pedig a lényeg: nehogy véletlenségből rálépjünk.

Ne vakard a kis gyerök talpát, mert nem tanúl mög járni. (Helytelen és bajok okozója a talp vakarása, csiklandozása.)

Fürösztéskor a kicsit (kis gyereket) nem jó egyedül hagyni az asztalon, mert elkapják a boszorkányok. (Ha gondatlanságból ott hagyják, leficzkándozhatik a mozgékony kicsiny, s a gondosságot hiába hangoztatná, „a boszorkány" azonban megteszi a kívánt eredményt.)

  • Ha ásítasz, keresztet vess a szádra, nehogy a gonosz bemönjön! (Az illetlen szájtátást palástoltatja.)
  • A házat magára ne hagyd, mert a „kisértet" betelepszik.
  • Ha az ajtó kinyílik utánad, möghalsz. (Rendesen be tedd az ajtót.)
  • A ki nagyon becsapja az ajtót, az előtt a menyország ajtaját is becsapják. (Illetlenség az ajtó csapkodása.)
  • A kést evéskor élével felfordítva ne hagyd, ne tedd az asztalra, mert véreset ád a tehén. (Elővigyázat, nehogy megvágd magad.)
  • Ha. nyitva van a halott szeme, valakit vár maga után.
  • A ki benéz a halottas ház ablakán: hályog támad a szemén. (Illetlenség a bebámészkodás.)
  • Ha a leány fütyül: sír a szűz Mária. (Illetlennek tartja a nép, ha a nő fütyül.)
  • Az utczán éve ne járj, mert felöszöd az utad. (Nem illik enni az utczán.)
  • Este nem jó kiadni a házból semmit. (Biztonság ez.)
  • A ki evés közben elejti a kanalát: meghal azon évben. (Rendesen, óvatosan egyél.)
  • Ebéd alatt ne danolj, mert bolond lösz a mátkád.
  • Ki kenyérrel dobálódzik, möghal azon évben.
  • A ki lábával tiporja a kenyeret, vagy rálép: éhséget fog szenvedni. '
  • Vasárnap nem jó faragni, mert az ember az Isten ujjába vág.
  • A ki nagycsütörtökön kenyeret süt: háza tájékán nem lösz eső.
  • A ki áldozó-csütörtökön, vagy egyáltalán ünnepnapokon varr: keléseket kap.
  • Nagypéntökön nem jó tüzet gyújtani (főzni); mert a ház leég.
  • A ki kezét az asztalterítő abroszba törli.: annak teste pattanásokkal lesz tele.
  • Valakire újjal mutatni nem jó, mert angyalt szúr keresztfűl.
  • A pók, ha rád ereszködik: szöröncsés löszöl.
  • A fecske fészkét le ne verd: mert möghal valaki a háznál.
  • A gólya fészkét el ne pusztítsd: mert leég a házad.
  • A ki fésületlenül megy ki, megtipázzák a boszorkányok.
  • A ki egymásra tett lábával kalimpál: az az ördögöknek harangoz.
  • Az üres bőcsőt nem jó ringatni.
  • A konyha-küszöbön nem jó fát vágni, mert ha viselős asszony lép rajta körösztül. akkor csorba vagy pisze lösz a gyeröke.
  • Fűszállal nem jó a fogat piszkálni, mert a fűszálon beléd bújik az ördög. — Stb., stb., stb.

Mind megannyiban észrevehetjük az oktató jelleget, az illemre és helyes cselekvőségre való figyelmeztetést s míg egyikben az ünnepek megülésére int; addig a másikban az állatok védelmére tanít s ha a nép mindezekre nem a babonás hiedelemmel kapcsolatosan volna figyelmeztetve, bizonyára a küszöbön vágná a fát, illetlenül becsapná, vagy nyitva hagyná az ajtót, bebámészkodnék a halottas-ház ablakán, csiklandaná a kis gyerek talpát, fütyülne a leány és fésületlenül menne ki a házból.

Ámde így, félve, hogy megtípázzák a boszorkányok, rendesen megfésülködve lép ki s a fecske és gólya fészkét megóvja, nehogy szerencsétlenség érje a házát s ünnepnapokon nem mer varrni, se mosni, félve a kelésektől és pattanásoktól.

OSZD MEG másokkal is!

érdekes hihetetlen történelem hiedelmek


Megtekintések száma: 34926





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet