A Húsvét-szigeten élő rapanuik titokzatos írására, a rongorongóra még ma sem jöttek rá, és senki sem tudta dekódolni. A Carnaci kősorok rejtélye is zavarba ejti a kutatókat már több évtizede. Az Atlantiszt, és a Mínoszi kultúra hanyatlását övező homály pedig még ma sem kristályosodott ki a történelemkutatók számára.
Ilyenkor mindig elgondolkodunk azon, hogy mennyire kis porszemek vagyunk a gépezetben, és hogy valójában mennyivel összetettebb a világ, mint ahogyan azt korábban bármikor is képzeltük volna.
Rengeteg máig megfejtetlen dolog létezik a Földön. Többek között ősi templomok, egyiptomi piramisok, dekódolatlan nyelvek, elveszett civilizációk emléke.
Összeszedtük a világ talán legérdekesebb megfejtetlen rejtélyeit, melyek nem csak a tudományt ejtik zavarba, hanem az emberiséget magát is.
Carnaci kősorok
A Nagy Britanniában található régészeti leletek közül ma talán a legismertebb egyértelműen a világhírű Stonehenge. Ennek eredetéről számtalan legenda és állítás kering. Senki sem tudja, csaj sejtik, hogy miért épült, de egyes bizonyítékok egymásnak teljesen ellent mondanak.
Ugyanígy van ez a carnaci kősorokkal is, melyek legalább annyira titokzatosak, mint a Stonehenge. A kősorokat i. e. 40. század körül emelték Észak-Franciaországban, Bretagne-ban, a mai Carnac közelében.
Egyes elméletek szerint a kőkörök bekerítettségük miatt elzárt, szent területként funkcionáltak, míg a kősorok voltak a hozzájuk vezető szent utak, amelyeken feltehetően ünnepi menetek vonultak. A valóság azonban az, hogy még ma sem biztosak a régészek semmivel a kőkörrel kapcsolatban.
A Minószi kultúra, és annak hanyatlása
A minószi civilizáció vagy krétai civilizáció egy bronzkori civilizáció volt, amely Kréta szigetén jött létre. Rengeteg teória kering azzal kapcsolatban, hogy miért, és hogyan bukott el, majd szűnt meg a Minószi civilizáció.
A Mínoszi civilizáció a virágzását követő lassú hanyatlás közben eltűnt a Föld színéről, szinte mintha sose lett volna.
Nem csak az eltűnésük körülményeit övezi rejtély, hanem azt is, hogy pontosan mi válthatta ki a hanyatlásukat.
Az utóbbi években erre rengeteg elmélet született: oka lehetett a Théra szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és cunami, mely elmoshatta a civilizációt. Mások szerint lázadás állhat a középpontban, megint mások inváziót emlegetnek.
Ebben az időben az égei-tengeri szigetvilág több városát is tűz emésztette el, így nem kizárt, hogy a Mínoszi civilizáció nyomtalan eltűnéséért is ezekben az okokban kell keresni a megoldást.
Atlantisz
Atlantisz talán a leghíresebb elveszett civilizációról szóló mendemonda. Míg vannak, akik abszolút nem hisznek az egészben, a legtöbben még a régészek közül is egyetértenek abban, hogy egy létező hely és kultúra volt, mely rejtélyes módon odaveszett.
Az atlantisziakról csak annyit tudunk korabeli feljegyzésekből, hogy jóval megelőzték a korukat.
Sokkal fejlettebbek voltak, mint az akkori népek, nem csak kultúrájukat tekintve, de technológiailag is.
Ma sokan, akik elfogadják Platón történetét, a minószi Kréta civilizációjában vélik fölfedezni Atlantiszt, és pusztulásának időpontját a Théra i. e. második évezred közepén történt vulkánkitörésére teszik.
HA tényleg így van, az persze még nem magyarázat sokmindenre az atlantiszi civilizációval kapcsolatban. Mostanáig nem akadtak a nyomára, és senki sem tudja, pontosan hol van. Egy másik elmélet szerint Atlantisz valójában az Antarktisz befagyott jégrétege alatt rejtőzik.
Rongorongo
A Húsvét-szigeten talált rongorongónak nevezett titokzatos írást a mai napig nem sikerült megfejtenie a modern tudománynak.
A rapanuik által használt rejtélyes írást még ma sem sikerült megfejteni, mivel túl kevés van belőlük, így a referencia minták alapján szinte lehetetlen meghatározni az írások jelentését. A régészek úgy vélik, hogy egy elveszett civilizáció műve, mely voltaképp feltalálta az emberi írás elődjét, mások úgy gondolják, hogy az ősi időkben látogató idegenekre utaló kód.
Az írás és az általa használt nyelv eredetét ugyan le tudták követnő az ősi Indiáig, ugyanis egy Indus-völgyben él civilizáció hasonló jelekkel és írásokkal kommunikált, azonban a két népcsoport között legalább húszezer kilométernyi távolság volt.
Így még az is rejtély, hogyan alakíthattak ki közel teljesen azonos jelrendszert.
Számtalan rejtély van a világon, mely jelenleg is megfejtésre vár, és mely magába zárta titkait, és nem árul el többet, mint amit tudni szeretnénk.
Gondoljunk csak Egyiptom hatalmas piramisaira, és az őket övező misztikumra. Egy napon talán sikerül ezeknek a rejtélyét is megfejtenünk, és közelebb jutnunk önmagunkhoz.