Ezt az 5 titkos ősi kódot a mai napig nem fejtették meg: a világ legnagyobb rejtélyei az emberiség titkát rejthetik

2018. augusztus 2., csütörtök




Titkosítás rejti egy hírhedt sorozatgyilkos üzeneteit, egy óriási aranykincs lelőhelyének a paramétereit, egy földöntúli füveskönyv tartalmát. Összegyűjtöttük a legizgalmasabb titkokat, amelyeket évtizedek óta nem sikerül megfejtenie senkinek, az első helyre egy magyar rejtélyt tettünk.

Egy régi iratban sokféle szöveget lehet találni. Előre nem is mindig lehet tudni, hogy a kódex egyszerű gazdasági számadást, háztartáskönyvet, apokrif evangéliumot vagy egy ismeretlen titkos társaságot rejt-e.

Feltörték a szabadkőművesek titkait

A múlt ősszel négy kutatót olyan szerencse ért, hogy a szabadkőművesek rituáléit behatóan ismerő, azokat részletesen leíró ismeretlen csoport kódolt naplójára bukkantak. A megfejtés módjáról a Wired amerikai technológiai magazin írt részletes cikket, amiből kiderül, hogy számítógépes nyelvészeti célszoftver, a titkos társaságok belső életét ismerő tudós, és jó adag szerencse is kell egy ilyen áttöréshez.

A szabadkőműves kód megtörése után is maradt még dolguk a tudósoknak. A XVIII. és XIX. században több száz titkos társaság működött, amelyek jellemzően saját kódokkal, rituálékkal és érdeklődési területekkel rendelkeztek. Az emberiség titkos történetét ráadásul több olyan rejtjel is rejti, amelyeket csak egy-egy dokumentumhoz használtak. Összegyűjtöttük - szigorúan szubjektív szempontok alapján - melyik lenne az az öt híres rejtjel, amelyet a legszívesebben látnánk megfejtve.

5. A Zodiákus-gyilkos levelei

A Zodiákus-gyilkos néven emlegetett amerikai bűnöző úgy viselkedett, mintha csak egy Batman-képregényből vagy egy hollywoodi thrillerből lépett volna elő. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején tevékenykedő sorozatgyilkos levelezést folytatott a róla cikkező újságokkal.

A lapoknak olyan rejtjelekkel írt szövegeket is küldött, amelyeknek nagy részét a mai napig nem fejtették meg. A Zodiákust sohasem fogták el, 2004-ben pedig inaktív státuszba tették az ügyet az amerikai hatóságok.

A Zodiákus-gyilkos három megfejtetlen levele különböző hosszúságú. Az egyik üzenet 304 karaktert tesz ki, erre több megfejtés is ismert. A legrövidebb szövege azonban csupán 13 karakter hosszú, és a szövegkörnyezet alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a nevét árulja el a gyilkos. A rejtjel érdekessége abban rejlik, hogy a megfejthetetlen üzenetekkel, egyedi aláírással az ismeretlen tettes évtizedekre inspirációt nyújtott a krimiíróknak.

4. Kryptos

A Kryptos nevű rejtjel nem tekint vissza évszázados múltra: alig 22 éves, mégis komoly érdeklődés övezi. Az elnevezés egy szobrot takar, amelyet az Egyesült Államok-beli Langleyben, a Központi Hírszerző Hivatal, vagyis a CIA főhadiszállásának kertjében helyezett el Jim Sanborn szobrász.

Az amerikai művészt a CIA 1990-ben nyugdíjba vonuló rejtjelezőfőnöke, Edward Scheidt segítette, ez garantálja, hogy a megfejtéssel próbálkozóknak ne egy egyszerű betűcserén alapuló Caesar-kóddal kelljen megküzdeniük.

A megfejtést nehezíti, hogy a kódolt szöveg hibákat is tartalmaz, illetve volt már arra is példa, hogy karakterek hiányoztak a szövegből. A Kryptos négy rejtjelszövegéből mindössze hármat sikerült megfejteniük a próbálkozóknak az elmúlt húsz év folyamán. Leghamarabb az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kódtörői értek célt 1992-ben, ám erről egészen 2000-ig nem szólt senkinek az ügynökség.

A megfejtett szövegekkel nem értek sokat a kódtörők: az első szöveg egy rövid mondat, a második egy koordinátát közöl, ami a CIA épületen belül található, a harmadik pedig Howard Carter Tutankhamon sírjának feltárásáról szóló könyvéből vett részlet, kicsit átírva.

A Kryptosszal való próbálkozáshoz egyébként nem kell elutazni Langleybe, a szobrok szövege elérhető az interneten. A megfejtéssel próbálkozókat pedig egy több mint kétezer taggal rendelkező, változó aktivitású levelezőlista segíti.

3. Beale-papírok

Körülbelül egy tonna arany és 1900 kilogramm ezüst várja a megtalálóját Santa Fétől északra elásva. A kincs pontos helyét a Beale-papírokon található, három rejtjellel titkosított szöveg árulja el. Az állítólag az 1800-as évek elején készült szöveget 1885-ben hozta nyilvánosságra a papírok akkori gazdája.

A kincskeresőknek csak a második rejtjelet sikerült megfejteniük, annak az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata volt a kulcsa. A pontos helyet eláruló kódszövegek egyelőre sértetlenek.

A Beale-féle kincset senki sem találta meg a szöveg nyilvánosságra kerülése óta eltelt száz évben, pedig a keresők lelkesedésére nem lehet panasz. Ásókkal felszerelt csapatokat még a kilencvenes években is tartóztattak le Bedford megyében. 1982-ben ugyan megjelent egy elemzés, amely szerint a Beale szöveg hamisítvány. Joe Nickell szkeptikus tudós elemzése szerint a anakronisztikus kifejezések árulják el a hamisítást, amit valószínűleg James B. Ward, a rejtélyt nyilvánosságra hozó barát talált ki. Ha a szkeptikusok tévednek, akkor 13,9 milliárd forintnyi nemesfém rejtőzik valahol a földben.

2. Voynich-kézirat

A felfedezője után nevezték el a világ egyik legkülönösebb kódexét, az 1400-as évekből származó Voynich-kéziratot. A kis növényhatározóra hajazó, kéziratos könyv ismeretlen írással rögzített szöveget tartalmaz, és nagyobbrészt olyan növényekről készült illusztrációkat, amelyekhez hasonlókat nem találni a Földön. Nem meglepő, hogy felkeltette a kódtörők és a tudósok érdeklődését a nem eviláginak tartott irat.

A szöveget valószínűleg betűírással írták: 20-30 ismétlődő jel teszi ki a könyv nagy részét, és csupán pár ritkán előforduló egyedi szimbólum található a kézirat 170 ezer betűje között. A digitális munkát megkönnyítendő, betűkódolást is feltaláltak a furcsa betűkhöz a megfejtéssel próbálkozók. A rejtjelszövegen elvégzett vizsgálatok szerint a szöveg egyes jellemzői hasonlítanak a valódi nyelveken írt szövegekre.

Vannak azonban olyan jellemzők is - például a hosszú szavak hiánya, a karakterek szavakon belüli helye - amelyek teljesen váratlan módon alakulnak. Ha azonban hamisítvány, akkor ördögien okos munka. Az írásszakértők szerint az ismeretlen írnok gyakorlott volt a kódban, lendületesen, kevés javítással rendelkező szöveget alkotott.

Az 1912 óta ismert iratba pont száz éve törik bele a megfejtéssel próbálkozók bicskája. Pedig az érdeklődés komoly az irat iránt: az NSA több kódtörője is megpróbálkozott a szöveggel. Egyikük, Mary D'Imperio hosszú tanulmányt is szentelt a témának, amelyingyen elérhető az ügynökség honlapjáról. A Voynich-fejtőknek internetes csoportjaik, levelezőlistáik és folyóiratuk is van.

1. Rohonci-kód

Magyar vonatkozása miatt került a lista elejére a Rohonci-kódexben található, ismeretlen nyelven, ismeretlen betűkkel írt szöveg. Míg a Beale-kód megfejtése csak az amerikai milliomosok számát növelné, ez az irat országunk történetéről fog vallani, ha egyszer valakinek sikerül megtalálnia a kód nyitját.

A valószínűleg valamiféle keresztény történetet, apokrif evangéliumot tartalmazó kódex megfejtésével többen megpróbálkoztak, de még senki sem járt sikerrel. Egyes vélemények szerint hamisítvány a kódex, de ezt sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.

A kódex nyelve ismeretlen, ábécéje közel nyolcszáz jelet tartalmaz, így valószínűsíthető, hogy nem betűírással készült a szöveg. A kötet illusztrációi vallásos, katonai és egyéb jeleneteket tartalmaznak, gyakran úgy, hogy a képen több vallás szimbólumai is megtalálhatók. Az elmúlt évek kutatásai során a szöveget sikerült mondatokra tagolni, sőt Király Levente Zoltán egy fejezetekre tagolt, fejezetcímekkel rendelkező szövegrészletet is azonosított. A kutató Tokai Gáborral együttműködve folytatta a kódex megfejtését, a kód feltörésével állításuk szerint elkészültek, ám a megfejtést még nem publikálták.

Aki a listánk első helyén szereplő Rohonci-kódról bővebben olvasna, annak Láng Benedek 2011-es könyvét ajánljuk, amely a történész saját, sikertelen megfejtési próbálkozásának krónikája.

Töretlen kóddal tele a padlás

A listánk semmiképpen sem teljes. A Wired cikke is megemlékezik arról, hogy a titkos társaságok iratainak nagy részét olyan kódok védik, amelyeket a mai napig nem fejtettek meg. Vannak továbbá olyan kódtörőknek szánt próbafeladatok és fejtörők, amelyek a mai napig feltöretlenül maradtak: Alexander D'Agapeyeff 1939-es tankönyvi példának szánt kódja vagy az állítólag Richard Feynmannak készített, Los Alamosból származó három kódszöveg példa erre.

Végül pedig olyan kódok is vannak, amelyeket nem is kódnak szántak. A krétai lineáris-A írás vagy a phaisztoszi korong nevű, mínószi kultúrából ránk maradt szöveget tartalmazó 15 centiméteres agyagkorong a maga korában tökéletesen olvasható lehetett. De több ezer évvel a kitalálóik eltűnése után az írások már kódként működnek. Olyan kódként, aminek a feltörésére egy élet is kevés lehet.

rejtély rejtélyek titkos kódok kódok titkos társaságok


Megtekintések száma: 12313





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet