Fehérjéket találtak ősi strucctojásokban

2016. szeptember 29., csütörtök




3,8 millió éves strucctojások maradványai között bukkantak az ősi fehérjére, mely rendkívül jó állapotban megőrzött örökítő anyagot is tartalmazhat.

A valaha volt legrégebbi örökítő anyagot találhatták meg egy ősi strucctojás maradványaiban. Korábban a régészek és a kutatók úgy gondolták, hogy egy 700.000 éves lelet a legidősebb olyan maradvány, mely épen őrzött meg DNS szakaszokat.

Most egy Afrikában talált lelet írhatja felül a tudományt, melyből sikerült kivonni olyan ősi fehérjéket, melyek majdnem 4 millió évesek, és örökítő anyagot is tartalmazhatnak.

Óriási felfedezés

Ez a felfedezés óriási jelentőségű, és rámutathat arra, hogy egyes szerves anyagok képesek akár több millió évig is túlélni, így elméletben akár olyan dinoszaurusz maradványokra is rálelhetünk, melyek komplett, teljes DNS-t is tartalmazhatnak.

A szakértők úgy vélik, hogy a fehérjéknek azért sikerült épen megmaradniuk, mert az ősi strucctojás héjában lévő ásványi anyagok körbezárták, így egy vákuum keletkezett, ahol nem történtek biológiai bomlási folyamatok.

Ráadásul az is a lelet különlegességét bizonyítja, hogy ilyen jó állapotban megmaradt fehérjéket eddig csak jégbezárt maradványokban találtak.

Ez az eset rácáfol arra, hogy csak lefagyott csontokban lehet szerves anyagokat találni.

DNS felépítés egy 3,8 millió éves leletből?

A megtalált fehérjének a felépítéséből már rá lehet jönni arra, hogy az hogyan épült fel, és miként funkcionált, amiből már az örökítő anyagra is nagy valószínűséggel következtetni lehet.

Elméletben így tehát el lehetne készíteni eme 3,8 milllió éve a Földön élt ősmadár genom térképét, és szaporítani is lehetne.

Az ehhez szükséges technológia és tudomány hamarosan a rendelkezésre áll, és a tudósok akár egy ténylegesen való Jurassic Parkot hozhatnak majd létre.

Ha Afrikában a jövőben találnának még hasonló, akár emberhez kapcsolható leleteket is, az újraírhatná az emberi faj történelmét. És ki tudja, talán még az ember és a majom régóta elveszett, titokzatos közös ősének kilétére is fényt deríthetünk.

Genetikai editálás

Genetikailag már ma is tudjuk módosítani a különféle szervezeteket. Elméletben már képesek lennénk egy csecsemő kinézetét befolyásolni még mielőtt az a világra jönne. 

Ehhez elméleti kísérleteket folytattak, de egyelőre az emberiség nem tartja etikusnak a használatát.

Az ilyen őshüllők rekonstruálásánál viszont nagy hasznát vennénk ezeknek a gén editálási eszközöknek.

tudomány hihetetlen genetika őskor


Megtekintések száma: 64675





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet