Fejátültetés: 2017-ben sikerülhet!

2016. január 21., csütörtök




Sikeresen hajtottak végre teljes fejátültetést egy majmon. Az állat túlélte az operációt, és nem léptek fel komplikációk. A mérföldkő előlendítette a 2017-re tervezett első emberi fejátültetést.

[dropcap]M[/dropcap]ég 2015-ben robbant bombaként a hír, hogy 2017-re kitűzték az első emberi fejátültetés időpontját. A műtéti áttörési kísérletet annyira komolyan gondolták, hogy el is kezdték összeállítani az orvos csapatot, akik majd levezénylik a 2017-es operációt.

A témában leginkább ténykedő, és sokak által ismert Sergio Canavero azóta sem állt el elképzelésének megvalósításától. Korábban az orvos azt nyilatkozta, hogy egy súlyos izomsorvadásban szenvedő férfi lesz az alany. Még sohasem végeztek ilyen operációt, ráadásul az állatokon végzett kísérletek is felemás eredménnyel zárultak, és az állatok legtöbbje az operációt követő napokban kimúlt.

fejatultetes-1

Ennek ellenére akadt jelentkező: egy fiatal orosz férfi, Valerij Szpiridonov önként vállalta, hogy aláveti magát a szokatlan operációnak, azt remélve, hogy így normális életet élhet.

A fiatalember Werdnig–Hoffmann-kórban szenved. Ez tulajdonképpen a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb, 1. típusa, ami rendszerint születés után néhány nappal jelentkezik, a páciensek kis híján száz százaléka pedig pár éves korában elhalálozik. Bár a számítógépes szakember orosz férfi 30 éves korával a ritka kivételek közé tartozik, nem szeretne tovább mozgásképtelen testben élni. 

„Amikor megtudtam, hogy valami igazán nagy és fontos dologban vehetek részt, minden kétséget száműztem az agyamból, és nekifogtam a felkészülésnek”

Kezdeti kísérletek a világháború után

Az első sikeresnek mondható fejátültetést Vlagyimir Gyemihov szovjet sebész végezte 1954-ben. Egy kölyökkutya felsőtestét (a fejét, vállát és mellső lábait) varrta hozzá egy nagyobb kutya hátához úgy, hogy az átültetett csonka állatot bekapcsolta a befogadó szervezet vérkeringésébe. Gyemihov többször is megismételte a kísérletet, de az átültetett fej 2-6 napnál hosszabb ideig sosem élt túl.

fejatultetes-kutya

Az első olyan fejátültetést, amelyben az egyik állat saját fejét ténylegesen kicserélték egy másikéra, 1970-ben hajtotta végre a Western Reserve University School (Cleveland, Ohio, USA) sebészcsapata. A Robert White vezette csoport egy majom fejét transzplantálta egy másik állat testére. Az agy és a befogadó gerincvelő összekapcsolására nem tettek kísérletet, így a majom mozogni nem tudott, de mesterséges lélegeztetéssel életben tudták tartani. A befogadó test immunrendszere kilenc nap elteltével lökte ki a ráültetett fejet. 

Ma már nincsen technikai akadálya, mint a hetvenes években, így az orvosok akár sikerrel is járhatnak, mindazonáltal roppant kockázatos operációról van szó.

Mint minden műtétnek, a fejátültetésnek is sok a kockázata, és számos bizonytalanság merül fel. Képesek lesznek-e az orvosok összekötni a gerincvelőt? Kilöki-e a fej az új testet?

Noha az orvostudományban bekövetkezett előrelépések csökkentik a kilökődés veszélyét, a sebészek nem garantálják a sikert, hiszen eddig még egyetlen orvosnak sem sikerült soha összekötnie a gerincvelőt. 

Egy teljesen másik személyiség

A fejátültetésen átesett páciensek egy része speciális eset. Felvetettek egy olyan elméleti vitát, mely egy érdekes dologra világít rá.

Mi van, ha az áldozatnak éppen  feje roncsolódik annyira össze, hogy az agyhalál állapotába kerül, és az operáció segítségével egy új, sérülésmentes arcot, fejet kap? Ugyanaz az ember lesz? Vagy az ember, akit azelőtt szerettünk, már tényleg nincs többé?

Kemény kérdés, mely a vallásokat is előrántja a fiók mélyéről. A tudatunk, és így emlékeink, valamint a személyiségünk darabkái mind-mind az agyunkban tárolódnak. Vagyis a fenti esetben az áldozat többé már nem létezne, hanem a donor venné át a szerepét. Az ő emlékeivel élne tovább a test, az ő szokásaival, gondolkodásával.

fejatultetes-2

Éppen ezért gondolják úgy sokan, hogy a fejátültetést inkább olyan pácienseken érdemes végrehajtani, akiknek a teste sérült meg valami miatt, így az használhatatlanná válik. Ilyen esetben ugyanis lehetőségük lenne egy teljesen új testet kapni, mondhatni újjászületni.

Áttörés a fejátültetésben: sikeres majomkísérlet

Canavero nemrég majmokon kezdett kísérletezni, az emberi operáció előkészítése gyanánt. A műtét előtt majmok és emberek csontvázát vizsgálta. A sikeres fejátültetés híre bombaként robbant be a sajtóba. Már ez is egy kisebb orvosi csoda, de az orvos nem éri be ennyivel. A mostani siker alapján úgy gondolja, hogy 2017 végére már emberen is el tudja végezni a műtétet, ezzel pedig a paralízist lehetne kezelni – írja az Independent

„Rengeteg adatunk van, amelyekkel tovább haladhatunk az úton. A legfontosabb az, hogy leszámoljunk azzal a gondolattal, hogy a fejátültetés lehetetlen. Ez teljes mértékben lehetséges, és azon dolgozunk, hogy meg is valósuljon.”

A bonyolult műtétet egy kínai egyetemen végezték el, és a majom idegi sérülés vagy bármilyen szövődmény nélkül élte túl a beavatkozást – de húsz órával később etikai okokból a tudósok meggyilkolták.

fejatultetes-majom

Canaveroékat már több kritikai is érte szakmatársaik részéről – a műtétről ugyanis a fotókon és videókon kívül még semmilyen tanulmányt nem tettek közre. Tudósok szerint inkább erre kéne koncentrálniuk a PR helyett. Canavero azt ígérte, pár hónapon belül elkészül az adatokkal telített jelentés.

A halhatatlanság titka

Egyesek szerint a fejátültetés lehet a halhatatlanság felé vezető út.  Bár a szív, és egyéb szerveink is létfontosságúak, az agy tárolja tudatunkat, és az úgynevezett személyiséget, vagy a lelkünk, ahogy a vallások fogalmaznak.

Ha elöregedik testünk, a fejátültetés következő lépcsője az agyátültetés lehet. Ha erre képesek leszünk majd, megszűnnek a fizikai és időbéli távlatok, hiszen elég lesz agyunkat átültetni egy másik donor testébe.

Persze felmerül az agy elöregedésével járó probléma. Senki sem akar egy szenilis vénemberként belekerülni egy huszonéves testbe. Már folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy az agyat serkentség, mesterségesen fiatalítsák.

Ha ez a vonulat nem jönne be, még mindig ott van a számítógépes jövő, vagyis lehetőségünk van a tudatunkat virtuálisan eltárolni egy adathordozón, vagy egy szerveren, így az bármikor - akár évszázadokkal később - elővehető lesz.

A jövőben cégek fognak ebből megélni.  Mikor szeretné lementeni a tudatát? És hányadik században szeretne felébredni? Minden megoldható!

humai-rekreacio

halhatatlanságunk nem ördögtől való dolog. Fel lehet fogni áldásként is. Lehet ne csak öncélú. Gondoljunk csak például a csillagközi űrutazásokra. Ha az űrhajósok tudatát csak feltöltenénk az űrhajó merevlemezére, majd évmilliók múlva, a célállomás elérkezésekor beletöltenénk az információkat egy hibernált testbe.

Rengeteg potenciál lenne benne, mindazonáltal a heves viták, elméletek mellett nem szabad elmenni. Komoly etikai szópárbaj fog még lezajlani az elkövetkező években erről, főleg ha a 2017-re kitűzött operáció sikerrel zárul.

tudomány


Megtekintések száma: 1059





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet