Az orvostudomány következő nagy mérföldövének számító beavatkozást 2017 elején fogják elvégezni. Ha a szakemberek sikerrel járnak, az forradalmasíthatja az orvostudományt! Már megvan az önkéntes páciens és az orvosi csapat is készen áll.
A fejátültetés már 2015-ben is rengeteg vita tárgyát képezte, amikor egy orvos, Dr. Sergio Canavero előállt a bejelentéssel, hogy előrehaladott kísérletek és elméleti kutatások indultak azért, hogy néhány éven belül, valamikor 2017-re az orvostudomány egyik legnagyobb bravúrját, az első fejátültetést végrehajthassák élő emberi páciensen.
Az időpont akkor tarthatatlannak tűnt, és rengetegen nem hittek az orvosnak, azonban azóta az idő és a kutatások őt igazolták.
A tavalyi évben már elkezdték összeállítani az orvos csapatot, az idei évben pedig sikeres fejátültetést hajtottak végre egy majmon.
A bonyolult műtétet egy kínai egyetemen végezték el, és a majom idegi sérülés vagy bármilyen szövődmény nélkül élte túl a beavatkozást – de húsz órával később etikai okokból a tudósok elaltatták.
Kezdeti próbálkozások a II. világháború idején
Teljes sikerrel elvégzett fejátültetést még nem végzett el az orvostudomány, azonban már régóta, a második világháborúig visszamenőleg vannak kísérletek és próbálkozások az ügyben.
Az első sikeresnek mondható fejátültetést Vlagyimir Gyemihov szovjet sebész végezte 1954-ben. Egy kölyökkutya felsőtestét (a fejét, vállát és mellső lábait) varrta hozzá egy nagyobb kutya hátához úgy, hogy az átültetett csonka állatot bekapcsolta a befogadó szervezet vérkeringésébe.
Gyemihov többször is megismételte a kísérletet, de az átültetett fej 2-6 napnál hosszabb ideig sosem élt túl.
Az első olyan fejátültetést, amelyben az egyik állat saját fejét ténylegesen kicserélték egy másikéra, 1970-ben hajtotta végre a Western Reserve University School (Cleveland, Ohio, USA) sebészcsapata.
A Robert White vezette csoport egy majom fejét transzplantálta egy másik állat testére. Az agy és a befogadó gerincvelő összekapcsolására nem tettek kísérletet, így a majom mozogni nem tudott, de mesterséges lélegeztetéssel életben tudták tartani. A befogadó test immunrendszere kilenc nap elteltével lökte ki a ráültetett fejet.
Ma már nincs technikai akadály
Bár hihetetlenül hangzik, de ma már nincsen technológiai akadálya, hogy sikeres fejátültetést hajtsanak végre az orvosok.
A legnagyobb talány itt az, hogy vajon hogyan lesznek képesek 2017-ben az első páciensen úgy összekötni a fejet és a gerincvelőt, hogy az ne lökődjön ki, és a beteg túlélje a beavatkozást.
Ma már több olyan eljárás létezik, melyek megakadályozzák a kilökődés veszélyét.
A nem túl régen elvégzett majom kísérlet keretében pedig az idegpályákat is képesek voltak összevarrni, összeilleszteni az orvosok.
Vagyis elméletben egyértelműen lehetséges a fejátültetés, jövőre pedig kiderül, hogy a gyakorlatban hogyan remekelnek a kutatók.
Megvan az első páciens
Egy fiatal orosz férfi, Valerij Szpiridonov önként vállalta, hogy aláveti magát a szokatlan operációnak, azt remélve, hogy így normális életet élhet.
A fiatalember Werdnig–Hoffmann-kórban szenved. Ez tulajdonképpen a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb, 1. típusa, ami rendszerint születés után néhány nappal jelentkezik, a páciensek kis híján száz százaléka pedig pár éves korában elhalálozik.
Bár a számítógépes szakember orosz férfi 30 éves korával a ritka kivételek közé tartozik, nem szeretne tovább mozgásképtelen testben élni.
2017-ben forradalmasíthatja az orvostudományt
A jövő év elején végrehajtandó műtét az előzetes becslések szerint közel 36 órán át fog tartani, és rendkívüli kockázatokkal jár majd. A különleges procedúrában összesen 150 orvos és szakember vesz majd részt.
Ha a műtét sikeres lesz, az forradalmasíthatja az orvostudományt.
A műtét során – melyet egy Kínai klinikán fognak végrehajtani – a páciens fejét eltávolítják, és a donor testére fogják áttenni, majd összekötik az idegpályákat és a gerincvelőt.
A csak Gemini-ként elnevezett mozzanat lesz a legnehezebb, és egyben legkérdésesebb, de ha az orvosoknak sikerül áthidalniuk a problémát, az megreformálhat mindent.
Sok olyan betegen segíthet az eljárás, ha elterjed, és rutinná válik, akik menthetetlenek, és más esetben meghalnának. Lebénult embereken súlyos balesetet szenvedett pácienseken lehet majd így segíteni.
Lényegében nem lesz többé olyan testi roncsolódás, melybe belehaljon valaki, mert egy fejátültetés keretében bárki megmenthető lesz.
Ugyanakkor komoly etikai kérdések fognak felmerülni egyes esetek kapcsán, hiszen egy donor testére ültetett fej felveti azt az érdekes kérdést, hogy az így létrejött illető vajon pontosan kicsoda.
Kinek a személyisége, érzései, emlékei lesznek benne?
Az agyon kívül ugyanis a belső szervek is képesek valamilyen módon emlékeket, szokásokat tárolni a legújabb kutatások szerint.
Vagyis kettős személyiségek születhetnek az orvostudomány jóvoltából, így a kérdést alaposan meg kell vizsgálnia még az orvos szakmának a 2017-es műtétet követően, mire széles körben alkalmazott eljárássá válna.