Egy egereken végzett kísérlet bizonyítja ezt. Egyelőre nem tudni, embereknél is hasonló következményekkel járhat-e a kóros alváshiány.
Nem véletlenül mondogatják olyan sokszor egészségügyi szakemberek azt, hogy milyen rendkívül fontos az elegendő, kellően pihentető alvás az emberi szervezetnek. Egy olasz kutatók által végzett kísérlet ugyanis azt bizonyítja, hogy
az alváshiány miatt az agy képes felemészteni saját magát.
A Science Alert számolt be arról a kutatásról, amit az olaszországi Politecnica delle Marche Egyetemen végeztek még 2017-ben. Egereken kísérleteztek, hogy megfigyeljék, milyen hatással van az agyra az alváshiány.
Négy csoportra osztották a kísérleti állatokat: az első csoportban lévő egereket hagyták 6-8 óráig aludni (így kipihentek lettek), a második csoportot bizonyos időközönként felébresztették, a harmadik csoportban lévőket az átlagos ébren töltött időt plusz 8 órával kitolták (ők már alváshiányban szenvedtek), a negyedik csoport egereit pedig zsinórban öt napig ébren tartották (náluk már krónikus volt az alváshiány).
A kutatók az egerek agyában lévő gliasejteket vizsgálták, amelyek „ragasztóként” körbeveszik és rögzítik az idegsejteket. Ide tartoznak a mikroglia sejtek, amelyek az elhasználódott sejtek elpusztításáért felelősek, és az astrocyták, amelyek az agyban lévő feleslegess szinapszisok, azaz kapcsolatok törlését és az agyi hálózat frissítését végzik.
A „tisztító” folyamatokat általában akkor végzi az agy, amikor alszunk, a kutatók azonban a kísérlet során arra jutottak, hogy az egereknél
akkor is elkezdődik a takarítás az agyban, ha alváshiányban szenvednek. Ez azonban sokkal veszélyesebb, mivel a sejtek pusztításával az agy gyakorlatilag elkezdi felemészteni magát.
Az olasz szakemberek megfigyelték, hogy az alváshiányban szenvedő egereknél az astrocyták elkezdtek szinapszisokat pusztítani. Ez nem feltétlenül rossz, sőt akár hasznos is lehet, mert jellemzően a régi, már nem használt kapcsolatokat törölték.
A már kialvatlan és a krónikus alváshiányban szenvedő állatoknál a szinapszisok 8,4, illetve 13,5 százalékában érzékeltek fokozottabb aktivitást az astrocyták esetében. Sőt, a mikroglia sejtek is magasabb fokozaton dolgoztak a kialvatlan egerek agyában.
Ez azért is aggasztó, mert az olyan krónikus neurológiai betegségek, mint pl. az Alzheimer-kór esetében is megfigyelték már korábban a mikrogliák szabálytalan működését.
A kutatás eredményei sok megválaszolatlan kérdést hagytak a szakemberekben, például, hogy az embereknél is hasonló következményekkel járhat-e a kóros alváshiány, és hogy egyáltalán visszafordíthatóak-e azok a károk, amiket a kialvatlanság okozhat az agyban.