​Felhívás: tárjuk fel az ellopott magyar őstörténetet! Mindenki érdeke!

2019. január 18., péntek




Az emberi lényt jellemzi, hogy érdeklődik eredete iránt: tudni akarja, hogy kiktől származik, hol volt őshazája, ahol kialakult az a természetes közösség, amelyben világot látnia rendelt a végzés.

A nemzet élő történelmi alany: feltűnik, hogy "százezrek és milliók közös származásukra hivatkoznak ... 

A múlt vonz, misztikus hatása van." 

"Az a mítosz, amelyet egy nép léte értelméről, a világban elfoglalt helyéről kialakít magának, nem függvénye ugyan politikai, szociális és kulturális adottságainak, mindenesetre azonban azokkal összehangzó lelki képződmény, mely az életmagatartás ösztönös mélységeiből tár a tudat világossága felé."

"A legtöbb nép alig tud eredetéről valamit, azonban ha már egyszer megeredt a közösség tudata, akkor keres közös származást is, hogy ennek gondolati erejével megerősítse a maga fennálló közösségét ... Mert mítosz kell."

"A nemzetnek történeti jellegéhez tartozik a történelme folyamán szerzett élettapasztalata. 

Ezt a történelmi tudást kell a közösség sorsába építeni. Így a történetírás lesz a legelevenebben ható aktív hatalom a nemzeti közszellem ápolásában s a nemzet életképességének igazolásában. Ebben az irányban hat egy történelmi publicisztika is ..." (Dékány)



Magától értetődik: egy olyan közösségben, ahol a történetírás, e történelmi publicisztika idegen, pláne ellenséges hatalom bizalmi embereinek kezébe kerül, meg fogják semmisíteni azt a mítoszt, amelyet a nép léte értelméről, a világban őt megillető helyéről magának kialakít és meghamisítják a közelmúlt történelmét is, mert így könnyen összemarkolható lesz az ő atyai öröksége.

A ma rendelkezésünkre álló forrásanyagra támaszkodva meg kell írnunk a magyar őstörténetet úgy, ahogy azt ma ismerjük. Tudjuk, sokan kétkedve tekintenek kísérletünk elé ." Mezopotámia, Transzkaukázia, Egyiptom, Turkisztán, a Terim völgye, Orhon, Szelenga, Korea, Bogházkői, szumér, szabir, hun származás, törökfajú rokonság stb. Lehet-e egyáltalán történelmi kapcsolatot kimutatni ekkora távolságok, ilyen nagy időkülönbségek mellett? 

Minek és kinek hihetünk?

Hiteles történelmi kútfőnek számítanak az egykorú vagy közelkorú írásos feljegyzések; ilyenek a földrajzi nevek is. 

De az írás feltalálása előttről, vagy feljegyzések hiányában az archeológia és az antropológia megbízható támpontokat tud szolgálni.

A sírokban talált tárgyak, kerámia, a C-14-es vizsgálatok és legújabban Hildeo Matsumoto által felfedezett eljárás: az immunglobulinok szerkezeti különbségeinek, azok genetikai hátterének felderítése révén, hozzávető pontossággal meghatározzák a lelet korát, minőségét, eredetét...

A magyarságnak elhallgatott múltja van, melyet IDEJE FELTÁRNI!

Tisztán, hazugságok nélkül....

OSZD MEG másokkal is!

érdekes hihetetlen magyarsag


Megtekintések száma: 24186





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet