Felmelegedés:globális pusztítással fog járni alig néhány éven belül

2019. augusztus 28., szerda




A világszerte tapasztalható egyre melegebb időjárás hatása gazdasági veszteségekben is jól kimutatható. 

A Világbank előrejelzése szerint India például a bruttó hazai termékének (GDP) 2,8 százalékát veszítheti el a hőség miatt 2050-ig, és a szubkontinens lakosságának megközelítőleg fele szenvedhet a kedvezőtlen klímaváltozástól – számolt be róla a brit The Economist. 

Mint írták, globálisan tekintve a forróság akár kétbillió dollár értékű kimaradást is okozhat 2030-ig.

Mint írják, a hőhullámok pusztítóereje fokozottan érvényesül a harmadik világban, ahol a terménypusztulás és a munkavégzés hatékonyságának a csökkenése nagyobb csapást jelent, mint a jóléti államokban, de például már Japánban is természeti katasztrófának tekintik az erős kánikulákat.

Ennek a kategorizálásnak a jogosságát támasztja alá, hogy Európában több mint 70 ezren vesztették életüket közvetlenül a hőség miatt 2003 nyarán. 

Bár akkor ezerévenként egyszer előforduló anomáliának tekintették az ominózus kánikulát, a norvég királyi meteorológiai intézetet idézve rámutattak: manapság már akár tízszer gyakrabban számíthatunk hasonló hőhullámokra.

Vagyis az öreg kontinensen idén nyáron tapasztalható, szintén tikkasztó meleg – Észak-Euró­pát leszámítva – már nem is mondható kirívónak.



Az idei nyár kiugró hőmérsékletei közül Finnországot említették, amelynek egy lappföldi településén több mint százéves rekord dőlt meg: a sarkkör táján 32 Celsius-fokot is mértek júliusban, az ott szokásos 20 Celsius-fok körüli értékek helyett.

Az egyesült államokbeli, és egyébként viszonylag enyhébb klímájú Los Angeles belvárosában nem ment 26 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála egy július eleji hajnalon. 

A Perzsa-öböl parti Omán Quriyat nevű településén a kora reggel rögzített érték 42,6 Celsius-fok volt. Azt is megjegyezték, kiugró hőmérsékleti rekordok a klímaváltozástól függetlenül bármikor előfordulhatnak, például bolygónkon a legnagyobb forróságot 1913-ban – vagyis a mostaninál jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátási szintek idején – mérték.

A Melbourne-i Egyetem egy nemrégiben publikált tanulmánya alapján 0,5 ­Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén a jelenleginél kétszer több – 45 helyett 90 millió – euró­pai lakos számíthat arra, hogy megéli egy hőmérsékleti rekord megdőlését. Ha az emelkedés mértéke elérné az 1 ­Celsius-fokot, ez a szám 163 millió lenne. Az emelkedés abszolút értékénél azonban sokkal súlyosabb következményei lehetnek a melegedésnek.

A cikkben kifejtik: bár még az 50 Celsius-fokos hőség is kibírható száraz időben, az úgynevezett „wet-bulb” jelenség (szó szerinti fordításban „nedves villanykörte” – a szerk.) – vagyis amikor a levegő páratartalma meghalad egy bizonyos mértéket, s ez legalább 35 Celsius-fokos hőmérséklettel párosul – mindenki számára életveszélyes körülményt jelent. 

Az említett szituációban egy egészséges, fiatal személy is életveszélyes állapotba kerülne mind­össze hat óra leforgása alatt, még akkor is, ha ruhátlanul árnyékban tartózkodna egy ventilátor mellett.

– Extrém módon magas páratartalomnál napjainkban ritkán megy 31 Celsius-fok fölé a hőmérséklet, ám a századunk végére – és a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szinttel számolva – a Perzsa-öböl egyes országaiban, mint Abu-Dzabi vagy Dubai, ahol sokszor rendkívül fülledt idő van, rendszeresen 35 Celsius-fok fölé emelkedhet a hőmérő higanyszála.

Dél-Ázsia egyes részein pedig – amelyek jóval népesebb és szegényebb területek, mint a közel-keleti sejkségek – nagyjából 25 évente fordulhatnak elő 34,2 Celsius-fokos, magas páratartalommal járó hőségek – írta a lap két amerikai egyetem kutatását ismertetve.

OSZD MEG másokkal is!

tudomány érdekes


Megtekintések száma: 46650





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet