A Neptunusz átlagos keringési távolsága 30,1 CsE (vagyis csillagászati egység), ami azt jelenti, hogy a Nap és a Föld átlagos távolságának 30,1-szeresére található a központi csillagunktól. Nem túl ragaszkodó típus tehát, és egy óvatlan pillanatban akár meg is szökhet.
Tényleg előfordulhat ilyen?
A csillagászok szerint egy, a közelben elhaladó csillag képes lehet megváltoztatni a Neptunusz pályáját, ami értelemszerűen az egész Naprendszer összeomlását vonná maga után. Elég lenne csupán 0,1 százalékot megváltoznia (ez kilométerben 4,5 milliót jelent), és máris káoszba fulladna az általunk ismert világ.
A többi bolygó alighanem egymásnak ütközne, vagy egyszerűen kirepülne a rendszerből – természetesen mindkét forgatókönyvnek végzetes következményei lennének.
A dominósor eldöntését alighanem a Merkúr kezdené, amely a legközelebb helyezkedik el a Naphoz, és valószínűleg a Jupiternek „zavarna be” először, elindítva a kataklizmát.
Ha a Merkúr megmoccan, letér a mostani pályájáról, akkor nagy valószínűséggel a Vénusznak, a Napnak, vagy a Földnek ütközne neki. Némileg megnyugtató, hogy csak a Neptunusz van olyan messze a központi csillagunktól, hogy egy mellettünk elhaladó másik csillag hatást gyakorolhasson rá.
Persze ezek a változások nem villámgyorsan zajlanának le, bár csillagászati léptékben elég hamar. A Neptunusz pályájának említett 0,1 százalékos eltérése például 20 millió éven belül biztosan éreztetné hatását a Földön és a Marson egyaránt.
A rémisztő lehetőséget vizsgáló kutatócsoport 2880-féle szimulációt futtatott le, és – ez jó hír – 960 esetben nem történt semmi lényeges a Naprendszerben.
Aggasztó viszont, hogy 4 alkalommal a Merkúr éppen telibe trafálta a Vénuszt, míg 26 esetben szintén ütközés lett a vége, vagy pedig az, hogy az Uránusz-Neptunusz-Merkúr hármasból valamelyik elhagyta a Naprendszert.
A következő 100 milliárd évben 20 alkalommal fordulhat elő, hogy egy idegen csillag annyira közel merészkedjen hozzánk, hogy az káoszba fordítsa a világunkat.
Ez persze nem nagy esély, ráadásul addigra a Napunk „üzemanyaga” kifogy, ami sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációnk továbbélése szempontjából.