Figyelmeztetnek: ezeknél a tüneteknél azonnal hívj mentőt!

2020. július 12., vasárnap




Erről jobb, ha mindenki tud!

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez, hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére. Mutatjuk, mik a tünetek.

A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját.

Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.

A klasszikus kardiovaszkuláris megbetegedések is emelik a kockázatot, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az idősödő társadalomban egyre elterjedtebb pitvarfibrilláció, azaz szívritmuszavar, amelynek esetén például ötször nagyobb az esélye a stroke-nak – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem közleményében dr. Gunda Bence Barna, az egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.

A leggyakoribb tünetek

A későn észlelt stroke-on, vagyis akut agyi érkatasztrófán átesett betegek gyakran nem tudnak később aktív életet élni, vagy újra munkába állni, sőt sok esetben tartós ápolásra szorulnak.

A stroke leggyakoribb tünete a féloldali, hirtelen jelentkező bénulás, végtaggyengeség. Például valaki nem tudja megemelni az egyik karját, vagy nem tud ráállni az egyik lábára. A száj egyik szélének félrehúzódása, lefittyedése, a beszédzavar, az elkentnek hangzó beszéd, a látás féloldali elvesztése, a féloldali zsibbadás vagy érzéketlenné válás is fontos tünet.

Ezeken kívül vannak más nehezebben észrevehető tünetek is, ilyen a szédülés, koordinációs zavar, az egyensúlyzavar és a kettőslátás is. Ilyenkor néha a beteg sem tudja pontosan elmondani mit érez.

Az ilyen jellegű tünetek esetén mindig érdemes a legrosszabbat feltételezni és egyből mentőt hívni.

Még mindig jobb ezt feleslegesen megtenni, mint utólag megállapítani egy stroke-ot, mert az sokszor már nem, vagy hosszas rehabilitációt követően és csak részlegesen kezelhető – hívta fel a figyelmet dr. Gunda Bence Barna.

A környezet felelőssége

A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást.

Előfordul, hogy a beteg meg sem tudja mozdítani a bal lábát vagy kezét, de ez nem tudatosul benne, ha a panaszokról kérdezik, legfeljebb annyit mond, hogy fáj a feje.

A stroke teljes gyógyítására csak egy nagyon szűk, néhány órás időszakban van lehetőség. Sajnos a legtöbb esetben nem ismerik fel időben az emberek, ugyanis a betegség kialakulása az esetek 80 százalékában – amikor érelzáródás történik – nem jár fájdalommal, mint például a szívinfarktus, a tüneteket, például a zsibbadást sokan azzal magyarázzák, hogy elaludták az érintett testrészüket. A stroke betegségek ötöde egyébként úgynevezett ébredési stroke, azaz a reggeli felkeléskor észlelik a tüneteket, ami azért nehéz helyzet, mert nem tudni, hogy az éjszaka során mikor alakult ki az agyi vérellátás zavara.

Dr. Gunda Bence Barna Stroke – gyilkos betegség fájdalom nélkül címmel két hét múlva tart bárki által követhető, ingyenes online előadást, amely után az érdeklődők kérdéseiket is feltehetik.

OSZD MEG másokkal is!


Megtekintések száma: 17740





Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet