Egy új, Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebb álló csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül. A kutatók még elemeznek, de ha bebizonyosodik a találat, az is elképzelhető, hogy megtalálták a „második Földet”.
Az asztrofizikusok szerint a bolygó olyan kedvező távolságra kering napjától, hogy felszínén folyékony halmazállapotú víz is előfordulhat, ami fontos feltétele az élet keletkezésének.
A Der Spiegel információi szerint soha ilyen közelségben nem bukkantak még a kutatók egy lehetséges „második Földre”.
A Proxima Centauri, ahol a felfedezést tették, körülbelül 2,24 fényévnyire van. Ez a jelenleg ismert, Napunkhoz legözelebb álló égi szomszéd.
A felfedezés ugyan még nincs megerősítve, szinte biztosak az eredményben, és augusztus végén tervezik bejelenteni a tudományos szenzációt.
A felfedezés pontos körülményei már ismertek. A Chilében található Atacama-sivatagban üzemelő egyik teleszkóp segítségével vették észre a szóban forgó égitestet, melynek egyelőre még nem adtak végleges nevet.
Nem könnyű egy ilyen kicsi égitestet megtalálni, a méréstechnika teljesítőképességének határán mozogtunk – nyilatkozott az egyik kutató
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) nagyjából egy éve jelentette be, hogy egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naprendszerünkön kívül, amely azonban igen messze, 1400 fényévre van a Földtől. Az exobolygó a Kepler 542b nevet kapta.
Ezt lehet a legközelebbi Földszerű bolygó
A most felfedezett égitest lehet a legközelebb talált Földszerű bolygó. Mi több, az életre alkalmas lehet, hiszen
a távolság, amilyen messze kering a napjától, pont megfelelő az élet kialakulásához.
Persze még így is szinte lehetetlen lenne elutazni oda, és alaposabban megvizsgálni, azonban ekkora távolságból már távcsövekkel, különféle egyéb eszközökkel meg fontos adatokat lehetne róla begyűjteni.
Nemrégiben maga Stephen Hawking jelentette be, hogy az űreszközök egy új meghajtási módján dolgoznak, mellyel 20 év alatt el lehet jutni az alfa Centaurihoz.
A fizikus elme nem szokott ígéretekkel dobálózni, annál ő jóval óvatosabb, így ha ez az ember állítja azt, hogy 20 éven belül eljutunk az alfa Cenaturira, annak súlya van.
Bármilyen hihetetlen, de a fizikus és milliárdos társa nem a levegőbe beszél, ugyanis a technológia mellyel az egészet megvalósítanák, már most is rendelkezésünkre áll.
Ezek lehetővé teszik, hogy sokkal gyorsabban érhessük el a legközelebbi, földi fogalmak szerint azonban mégis rendkívül messze,több, mint négy fényév távolságra izzó csillagot.
Részben a mobiltelefon-technológia előretörésének köszönhetően olyan tempóban fejlődik a számítástechnika, hogy ma már lehetőségünk van majdnem bélyegnagyságú nanokészülékeket létrehozni – amelyekben ugyanúgy megtalálható a kamera, a kommunikációs felszerelés és a manőverező tolóerő, mint egy “rendes” űreszközben.
Az új generációs űrhajó nem a megszokott fosszilis, vagy radioaktív atommeghajtással utazna, hanem valami sokkal szokatlanabb módon: a fény erejét használnák fel, melynek segítségével egy olyan földi lézert építenének meg, amely 100 gigawattos lézerimpulzusokat lövellne néhány percig.
A kutatók elmondták, hogy elegendő lenne csak egy napig ilyen impulzusmennyiséget kilőni, ez már el tudna indítani egy nanohajót.
Ezzel azt akartuk szemléltetni, hogy elképzelhető, hogy még ebben az évszázadban, vagy akár a mi életünkben olyan információkhoz juthatunk egyes exobolygók, így a most felfedezett bolygó kapcsán is, melyekre álmainkban sem gondoltunk volna.
Először kaphatunk képet a talaj összetevőiről, a légköréről, és a részletekről a felszínen. Ha a fejlesztés élesítésre kerül az elkövetkező években, akkor bő 20 éven belül kiderülhet, egyedül vagyunk-e a világegyetemben.